Kezdőlap

Beőthy Leo (bessenyői),

miniszteri osztálytanácsos és az országos statisztikai hivatal aligazgatója, a m. tud. akadémia lev. tagja, szül. 1839-ben Nagyváradon, hol három latin iskolát végzett és édes atyja B. Sándor helytartó-tanácsos eleintén egy ex pap nevelőt tartott mellette; alig tizennégy éves korában magára hagyatva, a könyvolvasás szenvedélyének, nyelvek tanulásának és a szépirodalomnak élt. 1867-ben, mindjárt a kiegyezés után a földmivelés- ipar- és keresk. miniszteriumba lépett és 1877. jan. 22. czimzetes osztálytanácsossá neveztetett ki. 1883. ápr. 23. valóságos osztálytanácsos és a magyar országos statisztikai hivatalnak aligazgatója lett; az utolsó években agybántalom tünetei mutatkoztak nála. Meghalt 1886. jan. 5. Budapesten. A m. tud. Akadémia 1877. máj. 24. választotta lev. tagjai sorába. György Endre tartott fölötte emlékbeszédet az Akadémiában. (Nem jelent meg.)

Beszélyeket irt a temesvári Delejtűbe (1858-59.) Thőbey név alatt; igy és neve alatt irt még novellákat a Hölgyfutárba (1860-63. hol Octavia cz. eredeti regénye is megjelent); a Hon közgazdasági rovatát vezette 1865-67-ig és nemzetgazdasági czikkeket irt a Magyar Gazdába (1864-65.) és a Budapesti Szemlébe (1879.)

Munkái:

1. Utazás a föld központja felé. Regény. Verne Gyula után ford. Pest, 1865. Két kötet. (2. kiadás. Bpest, 1878.)

2. Egy jegyző orra. Szerelmi történet a mult századból. Regény About Edmund után ford. Pest, 1865.

3. Természet ellen. Regény. Rahel után ford. U. ott, 1864. Két kötet.

4. Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1867-ben. U. ott, 1868. (Hivat. Statist. Közlem. I. 4.)

5. A kereskedelem U. ott, 1869. (Statist. Előadások 6.)

6. Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1869-ben. U. ott, 1871. (Hiv. Statist. K. IV. 3.)

7. Magyarország bányászata 1868-69. években. U. ott, 1872. (Hiv. Statist. Közl. V. 2.)

8. Magyarország bányászata 1870-71-ben. U. ott, 1873. (Hiv. Statist. Közl. VI. 1.)

9. Juda, Izrael és Aram. Tört. tanulmány. Bpest, 1874. (Értek. a tört. t. kör. IV. 3.)

10. A bankügy elmélete, különös tekintettel a jegybankkérdésre és hazai viszonyainkra. U. ott, 1875. (a m. tud. akadémia által jutalomban részesült.)

11. Magyarország bányászata 1872-73-ban. U. ott. 1875. (Hiv. Statist. K. VII. 5.)

12. Magyarország statisztikája. Zsebkönyv. A IX. stat. nemzetközi congressus alkalmából a m. kir. stat. hivatalban szerkesztette Keleti Károlylyal. U. ott, 1876.

13. Nemzetlét. Tanulmány a társad. tudomány köréből. U. ott, 1876. (Ism. Bud. Szemle XI.)

14. A társadalom keletkezéséről. U. ott, 1878. (Értek. a társad. tud. kör. V. 3. Székfoglaló.)

15. Magyarország vasútai 1876-ban. U. ott. 1879.

16. Magyarország vasútai 1878-ban. U. ott. 1880.

17. A társadalmi fejlődés kezdetei. U. ott. 1882. (A m. tud. akadémia által a Marczibányi-jutalomban részesült. Ism. Századok 1883. Nemzetgazd. Szemle 1883.)

Az orsz. statisztikai hivatal Évkönyveit és Hivatalos Közleményeit mintegy tizenkét évig nem csak maga szerkesztette, de részben ő is irta.

Piso czímű szomorújátékát kinyomatta, azonban a teljes kiadást maga semmisítette meg.

Századok 1875. 291. 1882. 888. l.

P. Napló 1886. 5. Nemzet 5. Főv. Lapok 6. Vasárn. Ujság 2.

Vázlatok a m. tud. Akad. Tört. 81.

M. Akad. Almanach 1881. 201. 1884. 241. 1887. 328. l.

Fővárosi Lapok 1886. 8. sz. (Findura Imre.)