Bethlen Miklós (bethleni gróf),
főrendiházi terem-főtiszt, gr. B. Imre val. belső titkos tanácsos- és Alsó-Fehérmegye főispánjának és gr. Bethlen Rozáliának fia, szül. 1819. nov. 15. Gáldtőn Alsó-Fehérmegyében; tanulmányait (a jogot is) a nagy-enyedi és kolozsvári collegiumban végezte; 1835-ben a császár nevét viselő dsidás-ezredbe kadetnek lépett be; 1836-ban a József nádor-huszárezredben hadnagy lett, hol 1840-ig szolgált; ezután mezei gazdasággal, lótenyésztés- és lókereskedéssel foglalkozott. 1848-ban hazája védelmére ő is fegyvert fogott és mint egy székely honvéd-zászlóaljnak, utóbb a Mátyás-huszároknak őrnagya harczolt Erdélyben és 14 ütközetben vett részt. A világosi katasztrófa után bujdosóvá lett; elfogták és 10 évi várfogságra itélték, azonban amnestiát kapott. 1861-ben Pestre jött és itt hirlapirással foglalkozott. A honvédség fölállíttatván, a 7. zászlóalj őrnagyává neveztetett ki s Mezőtúrra költözött. 1875-ben a honvédség kötelékéből végleg kilépett és jelenleg a főrendiháznál Budapesten van alkalmazva mint főtiszt.
A P. Naplónál br. Kemény Zsigmond szerkesztése alatt (1861-től) dolgozott és sport-czikkeket irt a lapba; a Főv. Lapokba tárczaczikkeket irt: Őszinte vallomások és Marianna czímmel; a Honvéd lapnak (1867-70.) munkatársa volt. Az Egyetértésbe is küldött be jelentéseket Sztáray Antal gróf vadászatairól; a Vadász- és Versenylapban pedig a királyi róka-kopó-falka-vadászatokról közölt czikkeket.
Nagy Iván, Magyarország Családai II. 87.
M. Nemzetségi Zsebkönyv I. 51. l. és önéletrajzi adatok.