Kezdőlap

Boross Mihály,

nyug. kir. járásbiró, szül. 1815. jan. 9. Ó-Szőnyön Komárommegyében, hol atyja B. Gergely földmivelő volt. (B. M. öreg-atyját még Borostyánnak hivták és Pozsonymegyéből Borsból származott.) Neveltetését és a gymnasiumi oktatást szülőhelyén nyerte; 1830-ban Czegléden. 1832-ben Nagy-Kőrösön tanult, hol elvégezte a bölcseletet; 1835-ben Pápán jogot tanult, azután theologusnak iratkozott be s Mocsra (Esztergommegye) mint akadémikus rektornak küldték, hol három évet töltött, mely idő alatt joggyakornok is volt az uradalmi ügynökségnél. 1842-ben Pestre ment jurátusnak, még azon évben letette az ügyvédi vizsgát és Tatában kezdte meg a gyakorlatot. 1843-ban az ottani főjegyzőt helyettesítette 1849. jan. 16-ig, mikor a császáriak elfogták és Budára vitték; innét márcz. közepén kiszabadult. A függetlenség kimondása után 1849. máj. 15. Fehérmegye másod-alispánja, később a vésztörvényszék elnöke lett. Augusztusban Komáromba menekült, hol a kapituláczióig mint hadbiró-kapitány élt; október 4. Fehérvárott elfogták, de mint komáromi kapitulánst hat hét mulva szabadon bocsátották. 1850-től baracskai birtokán gazdálkodott, ismételten elfogatott és 1853. decz. két évi várfogságra itélték és Josefstadtban volt elzárva; innét 1855. decz. 25. szabadult ki. Pestre internáltatván, az irodalommal foglalkozott 1860. decz. 19-ig, mikor ismét Fehérmegye alispánjává választatott és Székes-Fehérvárra költözött. 1861-ben lemondott tisztéről és mint ügyvéd dolgozott 1872-ig; ekkor székesfehérvári kir. járásbiróvá neveztetett ki; ezen hivatalt 1876. júniusig viselte, midőn nyugalomba vonult. Azóta Székesfehérvárott él.

Ismeretterjesztő és szépirodalmi czikkeket irt a következő lapokba és folyóiratokba: Társalkodó (1831, 1832.), Koszorú (1835. két szinmű), Honművész (1838.), Részvét Gyöngye (1838.), Rajzolatok (1839.), Regélő Pesti Divatlap (1842-44.), Pesti Divatlap (1845-48.), Életképek (1845.), Hetilap (1847.), győri Hazánk (1847-48.), Komáromi Lapok (1849.), Hölgyfutár (1850-51. 1855-60.), Csokonai Lapok (1850.), Budapesti Visszhang (1852-53.), Vasárnapi Ujság (1856. irányczikkek), Napkelet (1857. 1859-60.), M. Néplap (1856-57.), Napkelet (1857-től munkatárs), Pesti Napló, Prot. Egyházi és Iskolai Lap. Bolond Miska, Magyar Sajtó (1861-ig), Népujság (1860.), Kertész Gazda (1868.), Hirmondó, Borsszem Jankó, Századunk, Reform, Fehérvári Hiradó (1882.), Pesti Hirlap (1885. 212. sz.), Prot. Naptár (1857.), Délibáb Naptár (1857-58.), Emich Gusztáv Nagy Képes Naptára (1861.), Prot. Képes Naptár (1868.) sat.

Munkái:

1. Béthel. Székesfehérvár, 1844. (Szent történeti novellák. 1.)

2. Népszerű tolmács az első magyar kölcsönös életbiztosító intézet alapszabályaira vonatkozólag. Pest, 1847.

3. Politikai labdacsok. Székesfehérvár, 1848.

4. Szabadság, egyenlőség testvériség. U. ott, 1848.

5. Eke kard és könyv. U. ott, 1848.

6. Szabad föld és szabad földmives. U. ott. 1848.

7. Kamarilla. U. ott, 1848.

8. Istennek uj szövetsége a magyar ügygyel. U. ott. 1848.

9. Istennek szövetsége a magyar nemzettel. Szegzárd, 1848. (A berontott ellenség által 10 ezer példány lefoglaltatott.)

10. Politikai kis káté a nép számára. Pest, 1848. (Két kiadást ért, lefordították német, rumén, tót, horvát és szerb nyelvre. 5. kiadás. Sz.-Fehérvár, 1869.)

11. Házasság speculatióból. Vig regény. Pest, 1850. (Összes művei I. Ism. Pesti Röpivek 2. sz.)

12. Urambátyám. U. ott, 1851.

13. Boldogháza. U. ott, 1856. (Vasárnapi Könyvtár I. 5. 6. Uj kiadás. U. ott, 1869.)

14. Ujabb magyar költők. U. ott. 1856. (Vasárn. K. I. 10.)

15. András a szolgalegény. U. ott, 1857. (Vasárn K. II. 5-7.)

16. A hazajáró lélek. Vig regény. U. ott, 1856.

17. Vagy idejében vagy soha! Ez a házasság jelszava. Vig regény. U. ott, 1856. (Kock után ford. Különny. a Hölgyfutárból. 2. kiadás. U. ott. 1858.)

18. Egy nyomorult története. Népies irány-regény. U. ott, 1856.

19. Kis pajtások 6 krajczáros könyvtára. (A kis kertészek.) U. ott, 1857. Öt füzet.

20. Boldogházi esték. U. ott. 1857-58. 12 füzet két kötetben. (Beszélyek.)

21. A hét halálos bűn. Erkölcsi beszélyek. U. ott, 1857-58. Három füzet.

22. A két királyné. Szent történeti beszély. U. ott. 1858.

23. Bokréta a magyar költészet virágiból. 1. füzér. U. ott, 1858. (Anthologia.)

24. A szomszéd vagy a falu birája. Regény. U. ott, 1858. Két füzet.

25. Nyugalom órái értelmes földmivesek számára. U. ott. 1858.

26. Kegyeletek órái a világtörténelem drágakő-darabjaiból. U. ott, 1859. Két kötet. (Munkái I. II.)

27. Melanchton Fülöp élete. U. ott, 1860.

29. A dicsőült gróf Széchenyi István életrajza. U. ott, 1860.

30. Szent István az első magyar király. U. ott, 1860.

31. Hitujitás bajnokai. U. ott, 1861. Négy füz.

32. Magyar krónika. Pozsony, 1862.

33. A volt jobbágyság hármaskönyve. Sz.-Fehérvár, 1866.

34. Magyarország közjoga 1848-ig és 1848-ban. Pest, 1867.

35. Politikai óramutató azok számára, kik nem tudják hányat ütött az óra. Szabadka, év n. Sz.-Fehérvár, év nélkül. (2. kiadás. U. ott, 1871. leford. német és tót nyelvre.)

36. Házi ügyvéd. Bpest, 1867. (2. kiadás. U. ott. 1871.)

37. Kalászok a vallásosság és erkölcsiség mezején. U. ott, 1870. (Corvina kiadása.)

38. Az élet tükre. Hilarius naplója után Sz.-Fehérvár. 1873.

39. Boross Mihály válogatott kisebb munkái. Bpest, 1874. (Kis Nemz. Múzeum 27-29. és Zöld Könyvtár 6. Ism. Figyelő.) Három kötet.

40. Lelkész leánya. Sz.-Fehérvár, 1877.

41. Gyászlapok a magyar szabadságharcz történetéből. U. ott, (1880.)

42. Élményeim 1848-61. U. ott. 1881-82. Két füzet. (Ism. Egyetértés 8. Hon 2. Főv. Lapok 4. sz.)

43. Fejérmegye 1861-ben. U. ott, 1855. (Élményeim 3. kötetéül.)

44. A sárkányirtók. Bpest, 1887. (Prot. Népkönyvtár 9. 10.)

45. A kuruczháború. Politikai és tört. összehasonlító tanulmány. Sz.-Fehérvár, 1887.

Szerkesztette a Kalauz cz. ismeretterjesztő és szépirod. hetilapot a nép jólétére 1857. júl. 4-től 1858. jún. 12-ig; a Társalgót 1858. aug. 7-től nov. 16-ig Pesten; a Székesfejérvárt 1876-tól és a Fehérvári Hiradót 1880. jan. 1-től 1883. decz. 30-ig.

Két szinművet is irt: A nyeglék és Csáb és könnyelműség, melyeket a székesfehérvári szinpadon adtak elő.

Álnevei és jegyei: Bökfy Zakariás (1848-ig használta a Pesti Divatlapban és Életképekben); azután Elemér, Junius, Borostyán nevek alatt irt; B. M. betűket a Komáromi Lapokban (1849.) használta.

Arczképe kőre rajzolva Rohn által 1857-ben jelent meg Pesten.

Bud. Divatlap 1848. 75. sz.

Bud. Hirlap 1854. 322. sz. (Haditörv. itélet.)

Ferenczy és Danielik, M. Irók I.

Napkelet 1857. arczk. (Vahot Imre.)

Prot. Egyh. és Isk. Lap 1858. 479. l.

Prot. Képes Naptár 1871. arczk.

Balogh Ferencz, M. Prot. Egyh. Története.

Trombita 1881. 1. sz. arczk.

Bud. Hirlap 1882. 237. sz.

Fehérvári Hiradó 1882. 34. 35. sz. Népir müködésem 1856-60.

M. Paed. Szeml. 1883. 97. l. fénynyom. arczk. (Révész Béla.)

Uj M. Athenás.

Társalgó 1885. 3. sz.

Verédy, Paed. Encycl. 97.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

M. Könyvészet 1877. 1850. 1887.