Kezdőlap

Cházár András (jólészi),

ügyvéd és megyei főjegyző, szül. 1745. jún. 5. Jólészen Gömörmegyében, nemes de szegény ág. ev. szülőktől; 1755-ben a német nyelv elsajátítása végett Dobsinára küldetett, hol iskolai tanulását is folytatta; ugyanazon évben Eperjesre ment, hol a költészetet és ékesszólást, s 1762-ben Kézsmárkra, hol a bölcseletet tanulta; 1765-ben Pozsonyban folytatta tanulmányait, melyeket Fodor ügyvédi irodájában befejezett. 1766-ban Győrött Tiszapataki ügyvédnél gyakorlatilag tanulta a magyar törvényt, mire 1767-ben visszajött Jólészre a szülei házhoz. Ugyanezen év október havában Tolnamegyében ügyvédnek esküdött föl. 1767 elején fölkereste a Toperczer és Lipovniczky patvariáját és itt mint járulnok 1770 végéig működött, mire 1771. jan. havában Pestre ment, hol a Parnitzky irodájának volt munkatársa. 1773. nov. mint gyakorló ügyvéd Rozsnyón telepedett le; eleinte Torna, Hont és Abauj, később Gömörmegye táblabirája lett. Midőn József császár rendeletileg meghagyta, hogy az ügyvédek a törvényszékekhez kereseteiket német nyelven tartozzanak benyújtani, Ch. az ügyvédségről lemondott. 1790-ben a rimaszombati megyei közgyűlésen mint főjegyző a fejedelem önkényes uralma ellen tartott tüzes szónoklatai rendkívüli tetszésben részesültek. Ezen időben Gömörmegye háromszor választotta meg főjegyzőjévé; a legnehezebb ügyekben sokat irt és több hires követutasítást szerkesztett. Az 1791. pesti protestáns zsinaton mint a gömöri ág. ev. esperesség küldötte vett részt, s itt különösen a házassági ügyekben mint jegyző tevékeny munkásságot fejtett ki. 1799-ben ő volt a váczi siketnéma intézet legelső tervezője s kezdeményezője, e czélra 50 ezer frtot gyűjtött és azt maga ezerrel növelte, azonban nem tudta e kedvencz eszméjét megvalósítani. Meghalt 1816. jan. 28. Rozsnyón, hol szép könyvtára az iskola birtokában van.

Arczképe Gyurikovits által rajzolva és Prixner által rézbe metszve megjelent Budán az Annales Evangelici IX. kötetében 1803-ban.

Munkái:

1. Processus dominii Csetnek contra montanum privilegiatum oppidum Dobschina. Leutschoviae, 1782.

2. Hungaria semper sua, ad explicandam, e legibus regni, conscriptionem recentissimam proposita. Eperiessini, 1785.

3. Pro libertate preli. Cassoviae, 178? Német nyelven is megjelent, de a példányok hatóságilag lefoglaltattak.

4. Törvény rend, mely Magyar- és ahhoz tartozó országok törvény és itélő székeinek szabatott. Deákból magyarra fordíttatott. Kassa, 1789.

5. Origines juraque hospitum Teutonum 1789.

6. Gömör-vármegye válasza a f. m. helytartó-tanácsnak kiadott rendeletére a sajtó szabadsága tárgyában. (Kassa), 1793. szept. 9. (Czim nélkül és névtelenűl.)

7. Quaerenti quid sit crimen laesae majestatis? amico respondit. Eperiessini, 1793.

8. Opinio, de coordinatione juridicorum fororum judicialium emendatione processualis ordinis etc. quam, anno 1802. deputationi exhibuit. Rosnaviae, 1802.

9. Könyörgő levél, melyet segedelemnyújtás végett nyújtott a váczi siketnémák nevelőházának nevében a segedelem beszedő. Kassa, 1802. (Ugyanez latinúl is.)

10. Dissertatio de Gallicia et Lodomeria, item Dalmatia regno Hungariae incorporanda. Hely n., 1805.

11. A magyar nemzethez. Nagyszombat, 1806.

12. Beszéde Gömör-vármegyéhez. Hely n., 1806.

13. Rosnavia pro nationali gymnasio maxime idonea. Leutschoviae, 1807.

14. Analysis opelle: De lingua, adminiculis, et perfectione ejus in genere, et de lingua hungarica, in specie, commentatio historico politica, hungarorum ruminationi dicata, per Joannem Fejes. Quam concivibus suis sacram facit. Hely n., 1807.

15. Commentatio de suppliciis capitalibus. Leutschoviae, 1807. (Melyben a halálbüntetés eltörlése mellett irt bölcseleti szempontból.)

16. Előre bocsátott elmélkedései a magyar nyelvet tárgyazó s a M. Kurir által kihirdetett jutalomkérdéseknek fontosabban lehető megfelelésére. Nagyszombat, 1807.

17. A nemes felkelésről szóló törvények három czikkelyei. Kassa, 1809.

18. Serenissimo Britannorum regio coronaeque principi domino aliquid de jure hominis et civis sacrum. Viennae, 1813.

Kéziratban meglevő bölcseleti s közjogi munkáit felsorolja Sthymmel: Analysis Articuli primi 1805 de generali insurrectione. Rosnaviae, 1805. (Censurai példány a n. múzeum kézirattárában.)

Magyar Kurir 1799. 30. sz.

Annalen der Literatur 1810. II. 128. l.

Catalogus Bibl. Fr. Com. Széchenyi Suppl. II. 83.

Bartholomaeides, Comitatus Gömöriensis 408.

Gemeinnützige Blätter 1815. 38. sz. 1829. 71. sz.

Unterhaltungsblatt Pressburg, 1815. 40. sz.

Hazai s Külföldi Tudósítások 1816. I. 18. sz.

Oesterr. National Encyclopaedie, Wien, 1835. I. 635.

Társalkodó 1838. 45. 46. sz. (Hollók Imre.)

Tudom. Tár 1842. Értek. 99. 164. (Sztrokay Antal.)

Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 70.

Figyelő VII. 78. VIII. 160.

Rozsnyói Hiradó 1879. 6-11. szám. (Sthymmel, Ch. önéletrajza s eredeti kéziratai nyomán.)

Karcsú, Vácz Története IX. 161. 163.

Ballagi Géza, A Politikai Irodalom 218. 772.

Kalauz, Vácz, 1888. 6. sz.

Petrik Bibliographiája I. 410.