Kezdőlap

Davida Leo,

orvosdoktor és egyetemi tanár, szül. 1852. márcz. 8., Srogowdólnyban Gácsországban; nagybátyjától, D. Sándor budapesti gyakorló orvostól örökbe fogadtatván, a gymnasiumot és az egyetemet Pesten végezte; az orvosdoktori, szülészmesteri s a sebészi oklevelet 1876-ban a budapesti egyetemen nyerte. Egyetemi tanpályája alatt két izben volt leiró- és tájboncztani demonstrator, három izben lett pályanyertes boncztani, sebészeti s gyógyszertani pályakérdéseknél; boncztani előmenetelei alapján pedig 300 frtos állami ösztöndijat nyert; az utolsó tanévben mint gyógyszertani gyakornok Balogh Kálmán tanár mellett működött. Azután (1875. nov.) mint szigorló-orvos Mihalkovics Géza fejlődéstani tanársegéde lett. 1876-ban a leiró- és tájboncztani tanszékhez neveztetett ki tanársegédnek, hol Lenhossék József tanár mellett, egy évi megszakítással, mialatt 1878. aug.-tól 1879. júl.-ig a boszniai hadjáratban mint cs. és kir. főorvos vett részt, négy évig működött. 1881. jan. a kolozsvári egyetem leiró- és tájboncztani tanszéke mellé helyettes tanárnak neveztetett ki; ugyanott 1882-ben az idegboncztanból magántanárnak képesíttetett és júl. 20. a leiró- és tájboncztan ny. rendes tanárvá neveztetett ki, hol jelenleg is működik. Mint tanár két izben 1882. és 1885-ben kiküldve államköltségen külföldön utazott a boncztani, kórboncztani s törvényszékorvostani intézetek berendezése s fölszerelése tanulmányozása végett; meglátogatta a bécsi, prágai, müncheni, erlangeni, heidelbergi, würzburgi, tübingai, giesseni, göttingai, jenai, lipcsei, hallei, berlini, strassburgi, nancyi, zürichi, berni, baseli s párisi orvosi facultások intézeteit; szerzett tapasztalatait a kolozsvári anatomia (boncztani, kórboncztani és törvényszékorvostani intézetek együtt) díszes és modern épületének fölépítésnél és berendezésénél érvényesítette. A kolozsvári orvos-természettuományi társulat s a magyar orvosi könyvkiadó társulat rendes tagja, a kolozsvári egyetem orvosi karának jelenleg negyedizben dékánja.

Orvosi czikkei: Boncztani átmetszetek állandó eltartásáról és egyes testrészek megkövítéséről. Előleges közlemény. (Orv. Hetilap 1873.), Über die Multiplicität der Lumbal und Sacral-Spinalganglien (Centralblatt für die mediz. Wissenschaft 1880.)

Munkái:

1. Az ágyéki és keresztagyi dúczok többszörösségéről. Bpest, 1880. (Értek. a term. tud. kör X. 16.)

2. A nyaki idegek gyökei- és csigolyaközti dúczainak magatartásáról a perobrachia egy esetében. Kolozsvár, 1881. (Orvos t. t. Értesítő, orvosi szak III. füzet.)

3. Über das Verhalten der Spinalwurzeln und Spinalganglien der Halsnerven in einem Falle von Perobrachie. Berlin, 1882. (Virchow's Archiv f. path. Anat. u. Phys. u. f. kl. Med.)

4. Eddig nem észlelt szürke dúczokrol az ágyéki és keresztidegek hátsó gyökein. Kolozsvár, 1882. (Orvos t. t. Értesítő, orvosi szak 1 füzet.)

5. A gerinczagyi idegek mellső és hátsó ágainak képződésmódjáról. U. ott, 1882. (Orv. t. t. Ért., orvosi szak 2. füz.)

Vezetése és útmutatása mellett a következő dolgozatok adattak ki intézetéből: Az embersziv idegsejtjei, dr. Szentkirályi Gézától (Orvos t. t. Ért. 1884. 2. füz.), A XI. agyidegről, dr. Hints Elektől (U. ott, 1886. III. füz.), A vagus járulékos idegének körzeti elterjedése területéről, dr. Hints Elektől (U. ott, 1888. I.), Adatok a szividegek boncztanához, Békésy Géza orvosnövendéktől (U. ott. 1888. I.), A jobb kulcs alatti ütér mint az aorta iv negyedik ága, dr. Hantz Mihálytól. (Orvosi Hetilap 1891.)

Orvosi Hetilap 1875. 929. l. 1881. 109. l.

M. Könyvészet 1880. és önéletrajzi adatok.