Kezdőlap

Felméri Lajos,

egyetemi tanár, szül. 1840. szept. 29. Székely-Udvarhelyt szegény sorsú szülőktől; a gymnasiumot szülővárosában végezte; azután Haller József gróf családjánál nevelő lett és egyszersmind az erdélyi ref. kollegiumokban akkor rendszeresített philosophiai két éves tanfolyamot is végezte. 1862. őszén Sárospatakra ment, hogy a bölcseletet Erdélyi Jánostól hallgassa. Erdélyi ajánlására Szatmári Király Pál, akkori borsodmegyei alispán egyetlen fiának nevelője lett, mely állomás az Erdélyi házánál való lakással és ellátással volt egybekapcsolva. A fogékony ifjúra rendkívüli hatású volt a nagy műveltségű tanárral való érintkezés, s jóllehet 1863 őszén növendékével együtt Budapestre ment, Erdélyivel való levelezése, ez utóbbinak haláláig, meg nem szakadt. Budapesten a prot. theol. főiskolában a philosophiát Molnártól és Ballagitól hallgatta, s egyszersmind az egyetem philosophiai karának is rendes hallgatója volt. A három évi egyetemi, illetőleg két évi theol. tanfolyam végeztével, 1866 őszén külföldi egyetemekre ment; beutazta Angolországot és Skócziát s Edinburgban félévet töltött, az egyetemen Fraser philosophiai s Masson D. irodalmi előadásait hallgatva, 1867 tavaszán beutazta a skót felföldet; a nyári félévre pedig a jenai egyetemre ment, hogy Fischer Kunótól és Fortlagetól a philosophiát hallgassa. E nyáron beutazta Franciaország egy részét, Svájczot és Felső-Olaszországot. Az 1867-68. nyári félévet részint a heidelbergi egyetemen töltötte, hol Zellert; részint Tübingában, hol Vischer és Köstlin aesthetikai előadásait hallgatta, 1868-ban az elhúnyt Erdélyi János helyére a sárospataki főiskola bölcseleti tanszékére hívták meg rendkívüli tanárnak. 1869-ben rendes tanár lett; 1871-ben megnyitotta a főiskolai aesthetikai múzeumot, melynek érdekében ismét nagyobb utazásokat tett; így 1869 nyarát Bécsben töltötte a képtárak tanulmányozása végett, 1870-ben pedig a főiskola költségén Róma s Nápoly képtárainak tanulmányozásával töltött el három hónapot. A kolozsvári egyetem felállításakor 1872-ben a neveléstudomány tanára lett. Az 1879-80. iskolai évben a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter megbizásából Angolországban tett nagyobb utat a közoktatásügy tanulmányozására. Az egyetem philosophiai kara 1880-ban tiszteleti doktori oklevéllel tüntette ki; 1882-ben az országos középiskolai tanárvizsgáló bizottság elnökévé neveztetett ki öt évre; 1885-ben a tiszamelléki ref. tanári egylet választotta tiszt. tagjának. 1885-től fogva az Erdélyrészi M. Közművelődési Egylet megalkotásában tevékeny részt vett; elnöke volt az alapszabálykészítő bizottságnak, 1888 óta directoriumi és 1890 óta tiszteleti tagja. 1886-ban az erdélyi muzeum bölcselet-, nyelv- és történettudományi szakosztálya alelnöknek választotta meg; az erdélyi irodalmi társaságnak pedig szintén egyik alelnöke. 1891-ben a német Comenius-társaság választotta rendes tagjának; a budapesti népnevelők egyesülete, a maros-tordamegyei és a háromszéki tanítótestületek pedig tiszteletbeli tagjoknak.

Értekezései s egyéb czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Prot. Egyh. és Isk. Lap (1865. A deizmus iránya és hatása, 1868. St. Mill rectori székfoglaló beszéde a St. Andrewsi egyetemen, 1869. Lyceumi tanfolyam és bölcsészet), Sárospaki Lapok (1873. A vallásos érzet és a vallás, 1875-79. 1881-83. A vallás mint tudomány, 1884. Renaissance és reformatio, 1887.) a Hon (1868. 8. sz. A jenai magyar kör könyvtára fennállásának tizedik évfordulóján mondott beszéde), Fővárosi Lapok (1868. A szász Svájczból, 1869. Tárczák Tátrafüredről, 1870. Kirándulás a Vezuvra, 1870. 1875-76. Az emberi lakás történelme, Cserei Mihály Parainesise, 1879. 1890. Tárczák.) Magyarország és a Nagyvilág (1869. Egyetemi regatták), Természettudományi Közlöny (1873. A nevetésről Darwin után), Athenaeum (1873. Ember és állat, 1874. Az illuzióról, psychologiai értekezés), Erdélyi Múzeum (1874. Rousseau, psychol. tanulmány, A politikai nevelésről, 1875. A nőnevelés Amerikában, 1876. A középiskolai reformról, Amerika tanügye a philadalphiai kiállításon, 1877-78. A philosophia és a philosophiai tudományok jelene, 1879-80. Könyvismertetések sat.), Otthon (1875. A család mi volt és mivé lett?), Országos Középtanodai Tanáregylet Közlönye (1876. 1881. Physikai nevelés az angol középiskolák szervezetében, Fegyelem az angol középiskolákban, 1882-84. Az érettségi vizsgálatok jelenben és a jövőben, Középiskolai történelem-tanításunk anomaliája, A próbaéves tanárok gyakorló tanfolyama, 1885-86. A földrajzi oktatás az ó- és új-világban, apróbb czikkek és könyvismertetések). Az amerikai nevelésügyi egylet évkönyve (1875-76. Family's past and present), New England Journal of Education (1876), Néptanítók Lapja (1875. Utazás a szobában. 1876-77. A természettan elemei a játéktéren, Népnevelés és néptanítók Angolországban, Népiskolázás a hawai-szigeteken, 1878. Árny- és fényképek a népiskolázásban, Elemi iskolázás Párisban, 1882. Olasz népiskolázás köréből, Népiskolázásunk az erdélyi részekben ezelőtt száz esztendővel, 1884. A népoktatásügy jelen állapota Oroszországban, 1886. A földrajz oktatása földrészünk elemi iskoláiban, A tanítónőnevelő-intézetek fölvételi vizsgálatai, 1887. Ragályos betegségek és az iskola, 1888. Bevezető gyakorlatok a földrajz tanításához, A nevelés uj evangyéliuma Oroszországban, A játéktér kérdése és az ifjuság testi nevelése Francziaországban, 1889. A mire gyermekeinknek égető szükségök van, Az iskolai játszóterek berendezése, 1890. A mese szerepe a nevelésben), Család és Iskola (1876. 1879. 1891. Szerbia oktatásügye), M. Tanügy (1878. Elemi iskolázás Párisban, 1884. Az angol középiskolák életéből), Havi Szemle (1879. Utilismus a nevelésben), Educational News (1879. Heredity and Education, 1889. Kisebb közlemények), Budapesti Szemle (1881. Oxford és Cambrigde), Középiskolai Szemle (1882. Nevelés és társadalom, A fegyvergyakorlatok a középiskolában), Budapesti Hirlap (1882. Az iskolai fegyvergyakorlatok és a nemzeti nevelés), Sárospataki Lapok (1882. A párisi prot. theologiai facultás és a liberalismus, 1884. Az elfelejtett bibliák, 1888. Tolstoj gróf a bibliáról), Keresztény Magvető (1882. 1884. Egy vallás-tudományi tanfolyam berendezése, A theologiai fakultások elnéptelenedése okai Németországban), P. Napló (1883. márcz. A középiskolai törvényjavaslat, 1885. márcz. Az iskolai túlterhelés Német- és Angolországban), Nemzeti Nőnevelés (1883. Nőnevelésünk és a társadalom, 1884. A nők felső oktatása földrészünkön és másutt, 1885. Leányiskoláink és a női természet, Közmivelődési intézeteink és a magyar nők, 1887. Házi nevelés és leányaink jelleme), M. Philosophiai Szemle (1885. Nőnevelésünk és az iskola), Revue internat. de ľenseignement (Páris, 1885. Les Debats parlamentaires relatifs à la loi de ľenseignement secondaire en Hongrie, 1886. Kisebb közlemények), Az erdélyi múzeumegylet kiadványai (III. 1886. Az élőnyelvek tanítása; ugyanez a Tiszántúli ref. középisk. tanáregylet Évkönyve VIII.), Kolozsvári Közlöny (1886. febr. A tudományok szerves egysége), Paedagogiai Plutarch (I. 1886. Locke), Revue de ľenseignement secondaire et supèrieur és Journal of Education (1886. Kisebb közlemények), Paedagogiai Szemle (1887. Brassai Sámuel), Erdélyi Múzeum (1892. márcz. Az olvasásról és olvasmányainkról), a kolozsvári Keleti Virágok (1889. Tolstoj gróf és a gyermekek), Közoktatásügyi Szemle (1890. Tudományos tanrendszer és a görög nyelv, 1891.), Beöthy Zsolt, Magyar Irodalom Történet (1893. A régi magyar iskolázás). Irt még a Yearbook of Educationba (1879. kisebb czikkeket), a Buisson Dictionnaire de Pédagogie-ba (1878. Brassai, Brunswick T. és Apáczai Csere, 1885. Hongrie cz. czikkeket) sat.

Munkái:

1. Uti levelek Skóciából. Sárospatak, 1870. (Ism. Hon 103. sz. Vasárnapi Ujság 16. sz.)

2. Az iskolázás jelene Angolországban. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszterhez intézett jelentés. Bpest, 1881. Két kötet. (Ism. Budapesti Szemle 1882. A magyar tud. akadémia 1884-ben a nagy jutalommal koszorúzta.)

3. Nőnevelésünk bajai és társas életünk. Kolozsvár, 1883. (Különnyomat a M. Polgárból.)

4. Az erdélyi M. Közmívelődési Egyesület alakuló gyűlésén mondott beszéd. Kolozsvár, 1885.

5. A neveléstudomány kézikönyve. Kolozsvár, 1890. (Ism. Nemzet, Egyetértés, P. Napló, Főv. Lapok, Egy. Közokt. Szemle, Ellenzék, Kolozsvár, M. Paedag. Szemle, Nőnevelés, Sárospataki Lapok, Prot. Egyh. és Isk. Lap 2. jav. kiadás. Kolozsvár, 1890.)

Levelei Erdélyi Jánoshoz Pest, 1863. okt. 29., 1864. febr. 27., nov. 13., Felső-Zsolcza, 1864. szept. 8., Lobogó-Fürdő, 1865. aug. 10., Pest, 1865. okt. 18., nov. 17., Kaltleutgeben 1866. aug. 15., Jena, 1867. aug. 24., okt. 17., 1868. jan. 4. és 24. (az Erdélyi-Tárban dr. Erdélyi Pál birtokában.)

Horváth Ignácz Könyvészete 1881. 1883. 1890.

Petrik Könyvészete.

Verédi Károly, Paedagogiai Encyclopaedia Bpest, 1886. 890. l.

M. Paedagogiai Szemle 1887. fénynyom. arczk.

Ország-Világ 1890. 49. sz. arczk. (Csernátoni Gyula) és önéletrajzi adatok.