Kezdőlap

Hajdú Lajos (keszi),

ev. ref. gymnasiumi tanár, H. András tanítónak (őse keszi H. Balás 1625-ben Bethlen Gábortól kapott nemesi oklevelet) és Gorzás Lídia fia, szül. 1813-ban Szentesen Csongrádmegyében; korán árvaságra jutván, nagyanyja Hajdú Andrásné nevelte; a gymnasium hat osztályát szülővárosában végezte Fésős András, Sasku Károly és Lózsi Imre igazgató vezetése alatt; 1831-től a debreczeni ev. ref. kollegiumban a bölcseleti, jogi s theologiai tantárgyakat hallgatta hat évig; ekkor esküdt felügyelő s segédkönyvtárnok lett, 1838-ban pedig egy elemi osztály tanítósága bizatott reá. 1839-ben a derecskei középiskola igazgatóságára küldetett ki. A szokásos három év leteltével engedélyt nyervén felsőbb helyről, külföldi egyetemre ment és Berlinben hosszabb ideig tartózkodott. Itt 24 magyar tanulóval megalapította az egyetem magyar könyvtárát. 1843 tavaszán hazatért és Pozsonyba ment az országgyűlésre; letette a lelkészjelöltségi vizsgát és a Bernáth-családnál, majd Beőthy Ödön fia Ákos mellett nevelő volt. 1845 végén a szentesi ev. ref. egyház hívta meg igazgatótanárnak, hol a harmadik évben az első szónoklati osztályt is fölállította. 1847-ben lelkésznek avattatott fel és tanári vizsgát tett. Ez évben a hosszúpályi ref. egyház hívta meg lelkészének. Az 1848-49-ben írt hazafias czikkeiért szept. 10. elfogatván, előbb a szegedi várba záratott; onnét Pestre az Ujépületbe vitetett és nov. 27. kötél általi halálra ítéltetett; ez azonban húsz évi vasban töltendő várfogságra, vagyon- és hivatalvesztésre változtatott. Olmüczi, majd Josefstadti fogságából kegyelem útján, 1856. ápr. 3. kiszabadult. A kisujszállási ev. ref. egyház azonnal megválasztá a gymnasiumhoz vallástanárnak; később a magyar irodalmat, történelmet, latin és görög nyelvet tanította. 1891-ben hivataláról lemondott és 300 frt évi fizetéssel nyugalomba vonult. Jelenleg Kisújszálláson él és az irodalommal foglalkozik. 1861. ápr. 8. a Hajdú-kerület megtisztelte törvényszéki tiszteletbeli táblabirói czímmel és díszpolgári joggal.

1848-49 ben a debreczeni Alföldi Hirlapba, a Tiszavidéki Ujságba és a Szegedi Hirlapba politikai czikkeket írt; a Vasárnapi Ujságban (1869. Börtön-krónika, Illésy János, 1873. Nemzeti halottak emlékezete), a Hazánk és a Külföldben (1869. Az 1848-49. magyar államfoglyok Josefstadti börtöne, 1870. Börtön-krónika, 1871. A régi napokból, Martir halottak statisztikája, 1872 Uj honvéd-zászlók, honvéd-emlékek, szobrok, Magyar foglyok útja 1850-ben Budától Olmüczig, Szilveszteréj 1849.), a Tanuló Ifjúság Lapjában (1870. Figyelmeztető szó az ifjúsághoz és mesék angolból ford., 1875. Eszmecsere középtanodánk ügyében, Őszinte szó középtanodáink ügyében, u. erről 1877-ben is, Egyházi iskolai ügyeink, 1878. Igénytelen szó a protestáns tanáregylet ügyében és könyvism.), Vutkovich, M. Irók Albumában (1873. Nagy Imre költő életrajza), a Figyelőben (1871. Misztótfalusi Kis Miklós életrajza, Irodalmunk külföldi képviselete a XVI. és XVII. században, 1876. Börtönköltészet, Simai Mező István, Böngészet a magyar költészeti világból, 1877. Háló Kovács József, 1881. A börtöndalokról), a kisujszállási ref. gymnasium Értesítőjében(1877-78. Kis-ujszállási ref. gymnasium dióhéjba szorított múltja s jelene), a Czelder Márton Figyelőjében (1879. Halál és élet, A kis-ujszállási ref. egyház áldozatkészsége. Szerény észrevételek és vélemény gymnasiumunk szervezete kérdéséről, 1880. Gymnasiumi ügyünkben, 1885. Egyháztörténeti adat gyám- és nyugintézetünk köréből, A reformátusok iskoláinak tanügyi állapota a tiszántúli egyházkerületben a reformadótól 1825-ig, Az igehirdetésről, 1887. Egyháztörténeti adat a kisujszállási ref. egyházról és lelkészeiről sat.); írt még a M. Prot. Figyelmezőbe, a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba, a Csokonai-Emlénybe, a Pozsonyvidéki Lapba, Debreczen, Nagy-Kunság, Karczag és Vidéke, Jásznagykúnság, Lehelkürt, Közérdek, Kisujszállás, Tiszavidék és a Nagyváradi Lapokba. A Politikai Ujdonságokban évek óta rendesen az év végén a kisujszállási évi eseményeket közli. Jelenleg dolgozótársa a Szabad Egyház, A mi Otthonunk, Debreczen (1883. 258. sz. Egy szilveszter éj, régi emlék), Nagy-Kunság, Tisza-Füred cz. lapoknak és ritkábban az egyházi lapokba is ir.

Magyar Hirlap 1849. 24. sz. (Hadi törv. itéltet).

Uj M. Athenás 498. l. és önéletrajzi adatok.