Kezdőlap

Halász Sándor,

jogi doktor, a m. kir. postatakarékpénztár titkára, szül. 1857. nov. 9. Dunaföldváron, Tolnamegyében; középiskoláit a budapesti V. ker. kir. főgymnasiumhan végezte; azután a jogi tanfolyamot ugyanott az egyetemen hallgatta. Egyidejűleg 1878-ban az Ellenőr politikai napilapnak munkatársa, majd segédszerkesztője, midőn pedig 1882. aug. 31. a nevezett lap a Honnal egyesült, az így keletkezett Nemzetnek segédszerkesztője, később politikai czikkírója lett. Mint hirlapíró e lap megbizásából ismételten nagyobb külföldi utazást tett és lapját képviselte Párisban, Berlinben, Milanóban és Velenczében. Számos tárczaczikket, majd politikai czikket írt; közben levelezője volt a bécsi Politische Correspondenznek, az Agramer Zeitungnak és a Kolozsvárnak. 1884-ben a budapesti egyetemen jogi doktorrá lett. 1885 végén a létesített kir. postatakarékpénztárhoz fogalmazónak, 1887. ápr. pedig titkárnak nevezték ki. 1888. jul. Baross Gábor miniszter Bécsbe küldte ki, az osztrák takarékpénztárnál rendszeresített checküzlet tanulmányozására. 1888. szept. a posta- és távirdaszaktanfolyamhoz a postatakarékpénztárügy rendes tanárának neveztetett ki. A magyar hirlapírók nyugdíjintézetének megalkotásakor beválasztatott az igazgatóságba. 1892-ben a műegyetem magántanárává habilitáltatott és a m. tudom. akadémia nemzetgazdasági bizottsága megválasztotta tagjává. Jelenleg a m. kir. postatakarékpénztár első titkára s az igazgatási osztály főnöke; élénk részt vett a postatakarékpénztári intézmény szervezésében, főleg a check-forgalom berendezése körül. Az ő fáradozásának köszönhető a magyar közgazdasági társaság létrejötte, melynek ez idő szerint igazgatója. Fischer családi nevét 1881-ben változtatta Halászra.

Czikkei közül nevezetesebbek az Ellenőrben (1881. 587. sz. Dux Adolf emlékezete), a M, SaIonban (II. 1884. Politika és tudomány, VIII. 1887. Politikai sajtónkról), a Nemzetben (Képek az Aldunáról), a Nemzetgazd. Szemlében (1887. A postatakarékpénztárakról, 1889. A lakó Magyarországon és Ausztriában, Az osztálysorsjátékról, 1890. A totalisateurről, A takarékpénztári reformkérdések, 1891. A takarékpénztárak s az alsó néposztályok, felolvasás a m. t. akadémiában, 1892. Az iskolai takarékpénztárak Magyarországon, 1893. A személy- és árúforgalom a magyarországi viziutakon, előadói jelentés az 1893. párisi nemzetközi vízügyi congressuson), a Közgazdasági és Közigazgatási Szemlében (1894. A cheque és giroforgalmainkról, A viziutak és vasutak igénybevétele Magyarországon és versenyszerű befolyásuk a szállítási díjak csökkentésére, előadói jelentés az 1894. chicagoi nemzetközi vizügyi congressuson, Takarékpénztáraink fejlődésének története); írt még a M. Nemzetgazdába, a Pénzügyi Utmutatóba, a Közlekedésbe sat.

Munkái:

1. Mit akar a Schulverein. Bpest, 1882. (Németül is megjelent. A röpirat hatását ellensulyozandók az erdélyi szászok köréből: Was der Schulverein will. Eine Entgegnung cz. röpirat jelent meg Nagy-Szebenben.)

2. Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. (Képviselőház. Ism. Nemzet 115. sz. sat.)

3. Országgyűlési Almanach. Bpest, 1887. (Főrendiház. Ism. Főv. Lapok 33. sz. sat.)

4. A postatakarékpénztár cheque és clearing forgalmáról. Bpest, 1890.

5. A postatakarékpénztárak fejlődésének története. Bpest, 1891. (2. kiadás.)

M. Könyvészet 1882., 1887., 1889.

M. Salon VIII. 1887-88. arczk., 1892. arczk.

M. Akadémiai Értesítő 1894. 57.

Századunk Névváltoztatásai. Bpest, 1895. 95. és önéletrajzi adatok.