Kezdőlap

Hanusz István,

főreáliskolai igazgató s tisztetbeli esperes, szül. 1840. decz. 21. Váczon Pestmegyében; középiskoláit 1852-1860-ig szülőhelyén, Pesten és Szegeden végezte; 1864-ig a hittudományokat hallgatta Váczon; aug. 26. áldozópappá szenteltetett föl és öt hónapig káplán volt Verőczén és Tápió-Bicskén. 1865. márcz. hitoktató s helyettes tanár lett a kun-félegyházi kath. algymnasiumban. 1867. jún. a földrajzból és történelemből a pesti egyetemen tanképesítést nyert. 1871. júl. a kecskeméti állami reáliskolához, mely 1878 óta 8 osztályúvá egészíttetett ki, neveztetett ki rendes tanárnak, hol leginkább földrajzt és növénytant tanított. 1882. szept. püspöke tiszteletbeli esperessé nevezte ki. 1886. szept. óta a kecskeméti főreáliskola igazgatója. Alapító tagja a kir. m. természettudományi társulatnak és a magyar földrajzi társaságnak.

Czikkei többnyire földrajzi, természetrajzi s tanügyi tárgyúak és a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Idők tanúja, M. Állam, Szépirodalmi Kert (1864 től hat czikk), Tanodai Lapok (1865), Természettudományi Közlöny (1871-től 28 cz.), Kecskemétvidéki Közlöny (1873. 2 cz.), Kecskemét (1874-től 56 cz.), M. Korona (1878. 160-162. sz. A hesperidák aranyalmája), Gazdasági Lapok és M. Föld (1879-82. 11 cz.), Földrajzi Közlemények (1879 óta 242 czikk, 1879-80. Deltaképződés, Éghajlati változások, 1880-84. Magyarország politikai földrajza, Régi földrajz, Városok népszaporodása, A föld őstörténete, A földrajzi tanulmányok jelen iránya, A hazai földrajz multjából, 1885. Tájképi szépségek hazánkból, 1886. Európa népességének egyenlőtlen szaporodása, Halász Mihály, 1887. A magyar puszták növényzetének létküzdelme, Községek születése az Alföldön, 1888. A nagy magyar Alföld sósflorája és talaja, 1889. Világbirodalmak alakulás-kérdése, 1893. Amerikában szerepelt honfitársaink, 1894. Földrajzi népregék sat.), M. Gea (1880-81. 4 cz.), Természettudományi Füzetek (1880-tól 38 cz.), M. Hirnök (1882. 4 cz.), Bars (1882-től 30 cz.), Közoktatás (1882-88. 25 cz.), Gazette de Hongrie (1883), Budapesti Hirlap (1883-91. 10 cz.), M. Salon (1884), Revue Geographique Internationale (1885), Félegyházi Hirlap (1885-91. 5 cz.), Remény (1886), Váczi Közlöny (1886-93. 2 cz.), M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (1887-től 4 cz.), Szepesi Lapok (1887-89. 2 cz.), Der Naturforscher (1887), Országos középisk. tanáregylet Közlönye (1888-89. 4. cz.), Egyetértés (1888-tól 5 cz.), Házi Szárnyasaink (1888), Szabolcsi Szabadsajtó (1888), Képes Családi Lapok (1888), M. Háziasszonyok Naptára (1889), Kecskemét és Vidéke (1889-91. 44 cz.), Arad és Vidéke (1889), Komáromi Lapok (1889-91. 4 cz.), Turisták Lapja (1889-től 5 cz.), Kecskeméti nagy képes Naptár (1890-től 3 cz.), Szegedi Hiradó (1890), Váczi Hirlap (1890-93. 6 cz.), Budapest (1891). Budapesti Szemle (1891. A földrajzi helyzet szerepe a városok alapításában); Kisfaludy-társaság Évlapjai (1891), Emlékkönyv a k. m. természettud. társulat jubileumára (1892), Kath. Egyházi Közlöny (1892), Egri Népujság (1892), Borászati Lapok (1893. 3 cz.), A kecskeméti Katona József kör Évkönyve (1893. 3 cz.), Erdély (1893). Fővárosi Lapok (1894), Kath. Szemle (1894), Biztosítási Értesítő (1894), Vasárnapi Ujság (1894), Ungarische Rosen-Zeitung (1894), Budapesti Néplap (1894), Hornyik Album (1894), a Rózsa Ujságban (1894-95. A virágok illatozása.)

Munkái:

1. Képek a növényvilágból. Léva, 1887.

2. Az állatok világából. Bpest, 1890.

3. A földközi tenger. Kecskemét. 1891.

4. A nagy magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Kecskemét. 1895.

Szerkesztette a kecskeméti Lapokat 1886-87-ben és szerkeszti 1887 óta a kecskeméti áll. főreáliskola Értesítőjét.

Szinnyei Repertoriuma. Történelem II. és III. Természettud.

Karcsú, Vácz Története IX. 277. l.

Horváth Ignácz Könyvészete 1887., 1890-91.

Daday, M. Állattani Irodalom II. Bpest, 1891.

Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1891. arczk., 1892.

Corvina 1894. 36. sz. és önéletrajzi adatok.