Kezdőlap

Harrach József,

bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár, Erődi Béla testvéröcscse, szül. 1848. szept. 14. Szász-Régenben Maros-Tordamegyében; a gymnasiumot Marosvásárhelyt, a felső osztályokat Kolozsvárt végezte 1869-ben (utóbbi két helyt a convictusban nevelkedett). A bölcseletet a budapesti egyetemen hallgatta. Tanári oklevelet nyert a német nyelv-, irodalom- és philosophiából 1874. decz. 22., a magyar nyelv- és irodalomból 1875. máj. 29.; bölcseleti doktori oklevelet 1888. máj. 28. nyert. 1873-ban kineveztetett a budapesti IV. kerületi főreáliskolához a magyar és német nyelv, irodalom és philosophia tanárának, hol az éneket is, mint rendkívüli tantárgyat tanítja. 1888 óta az országos m. kir. zeneakadémián is tanít, előadva a zenetörténetet, zene-aesthetikát, poetikát és zenei paedagogiát; 1889 óta ugyanott a titkári teendőkkel is megbizatott. 1890-92-ben a kormány által zenei tanulmányútra küldetett ki a külföldre, különösen a zene-iskolák és hangverseny-csarnokok tanulmányozására. E czélból járta be ekkor, valamint más alkalommal Páris, Róma, Berlin, Basel, Zürich és más németországi városokat.

Zenekritikusa volt 15 évig a Pesti Naplónak és több napilapnak is.

Czikkei, értekezései a Figyelőben (1871. Az égalj hatása a költészetre, 1872. A nemzetiség a zenében, A tragédia mint a zene szülötte, 1873. Beethoven IX. symphoniája. A bolygó hollandi, 1874. A művészetről, 1875. Az eszmék a művészet történetében), a Részvét-Albumban (1871. Téboly és lángelme), a Zenészeti Hetilapban (1872. Az ó-kor éneke és az ó-héber zene visszaállítása, Bölcseleti elmélkedés a zenéről), a Reformban (1873. Az emberi származás mythosai), a Társadalomban (1874. Plato lélekhalhatatlansági tana), az Ellenőrben (1875. Verdi Requiemje, 1876. A szép Melusina regéje, A vízhordó, 1877. Pál és Virginia, Szent Erzsébet legendája, Piccolino, Preciosa, A varázsfuvola sat), a Budapesti IV. kerületi főreáliskola XXI. Tudósítványában (1875. A német idyll története), az Orsz. középtan. tanáregylet Közl.-ben (1875. Az igazság eszméje... A német nyelv a középiskolában), a Fővárosi Lapokban (1877. A Frithiof simphonia, Bach és Haydn új köntösben, 1878. A quartettzenéről, Orgona-hangversenyek, Parsival, Cinq-Mars, 1879. Saint-Saens, Délszláv népzene, 1889. Kóborlások a külföldön, A m. kir. zeneakadémia, A világkiállítás zenei élete sat.), a Pesti Naplóban (1877. Párisi emlékeimből, 1879. Operánkról, 1880. Névtelen hősök, A zenei előadás styljéről, 1881. Jean de Nivelle, A rászedett kádi, Naila, Atala, Mephistofeles, 1882. Herodiás, Orfeus, 1883. A nürnbergi mesterdalnokok, Volkmann Róbert, Gioconda, 1884. Cselre cselt, 1886. A säckingeni trombitás, Hagbart és Szigne, 1887. Az Abencerage, Lakmé, Otello, Merlin, Gluck és Wagner, Mozart Don Juanja, 1888. 8. sz. Operánk bérbeadásáról, 85. sz. Zeneművészeti csarnok Budapesten, 114. sz. A zeneművészeti palota ügye sat.), A Hunyadi Albumban (1878. A túlvilág képzete az antik költészetben), az Ország-Világban (1880. Az oratoriumi zene hazánkban sat.). a M. Salonban (1888. A zenei műértelemről), a M. Paedagogiában (1892. A zenetanárképzés ügye hazánkban)

Munkái:

1. Német verstan középiskolai használatra. Az új tanterv szerint. Bpest, 1878.

2. Az eszmény a művészetben. Taine H. után francziából ford. Bpest, 1878. (Olcsó Könyvtár 71.)

3. Német olvasókönyv középiskolai használatra. Bpest, I. II. 1883., III. 1884., IV. 1891. Négy kötet. (1. k. 2. k. 1885., 3. kiadás 1890., II. k. 2. k. 1887., 3. jav. k. 1893., III. k. 2. k. 1887. Bpest. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888)

4. Schopenhauer és Wagner Richard. Zeneaesthetikai tanulmány. Bpest. 1887.

5. Közlemények a zeneművészet köréből. Győr, 1889. (Egyetemes Könyvtár 24.)

6. Goethe Herman és Dorotheája. Bpest, 1889.

7. Magyar Arion. Vegyes karú énekek gyűjteménye. Bpest, 1892-93. Két rész. (Ism. Egyet. Közokt. Szemle, Zenelap 1892., Tanáregylet Közlönye, M. Geniusz 1893.)

8. Arany lant. Gyermek- és női karénekek gyűjteménye. Bpest, 1895. Három rész.

Kéziratban: London őrültje, dráma Charles Lafonttól, ford. francziából. Előadatott Aradon 1874. jan. 3.

M. Könyvészet 1878-79., 1883-84., 1887., 1890., 1893.

Budapesti IV. ker. főreáltanoda Emlékkönyve 1880. 64., 108. l. és önéletrajzi adatok.