Kezdőlap

Hetényi János,

ev. ref. lelkész és a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1786. júl. 26. Ekelen Komárommegyében, hol atyja szintén ref. lelkész volt; tanult Komáromban és Pozsonyban; 1802-ben Debreczenbe ment és az ottani collegiumban a bölcseleti s theologiai tanulmányokat bevégezvén, 1811-ben tanító s főiskolai ellenőr és senior volt. Innen meghivatott a komáromi iskolához tanárnak, de eltökéllett szándéka lévén a külföldi egyetemeken kiegészíteni itthon nyert műveltségét, mellőzte a meghívást. Azonban az akkor Napoleon ellen folyt háború gátot vetett szándékának; kénytelen volt a harcz végét bevárni s addig másfél évig atyja házánál folytatta tanulmányait. 1814 elején Göttingába ment, hol Staeudlintól a theologiát hallgatta s Tychsennél, a híres keleti tudósnál, magán leczkéket vett az ázsiai vallások philosophiájáról és hallgatta Eichhorntól a bölcseletet, és Blumenbachtól a physiologiát. Atyja halála után, helyébe Ekelen lelkésznek választatván, megrövidítette tervelt utazását és Alsó-Németországon át Bécsbe ment, hol az udvari könyvtárban búvárkodva, két hónapot töltött el. Theologiai studiumai mellett bölcseleti, történelmi s anthropologiai tanulmányokat is folytatott. 1823-ban a bécsi protestáns hittani intézetnél a dogmatica professorává neveztetett ki s ezen kiváló helyet el is fogadta volna, ha időközben a Bécsben tanultó protestáns ifjak csekély száma miatt maga e hivatal fel nem függesztetik. Ezen tanszékre készülvén, kidolgozta a keresztény hittudományt, saját philosophiai rendszere, a harmonistica elvei szerint, mely munka (30 ívnyi) azonban kéziratban maradt. 1836. szept. 10. a m. tudományos akadémia levelező tagnak választotta s 1840. szept. 6. annak igazgatósága kinevezte vidéki rendes tagnak. A dunántuli egyházkerület jegyzője s Komárommegye táblabirája volt. Meghalt 1853. júl. 26. Ekelen; a m. tudom. akadémiában 1855. júl. 2. Toldy Ferencz tartott fölötte gyászbeszédet.

Költeménye: Emmához (Boileau után a Koszorúban 1829). Czikkei, értekezései, az Egyházi Almanachban (Pozsony, 1833. Szent Dávid zsoltárairól); az Athenaeumban (1837. I. A rögtönítéletről, II. Nőnem neveltetésének nagy befolyásáról a férfiak erkölcsi s izlési míveltségére, 1840. II. A nőnem emancipatiója a kereszténység által, 1841. I. Az egyezményes rendszerről, 1842. II. A balkézi házasság ismertetése); a Tudomány tárban (II. 1837. A magyar philosophia történetirásának alaprajza, a m. tudom. akadémia pályakérdésére másodrendű díjat nyert és a censurai viszonyok miatt csak csonkítva jelent meg; IX. 1841. A nemzeti akadémiák üdvös befolyása a nemzeti jólétre, XI. 1842. Horváth Ádámnak mint bölcselőnek rövid jellemzése, XIII. 1843. Az ész s philosophia új védelme az ó- és újkori kétkedés ostromai ellen); a Figyelmezőben (1837-40. kritikák); a M. Tudom. Akadémia Évkönyveiben (VI. 1840-42. Az ész és philosophia fölségéről, VII. 1842-44. A társadalmi élet szépsége, az egyezménytan világánál földerítve); a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1842-48. czikkek, polemiák); a Hetilapban (1847. 163. sz. A kir. m. természettudományi társulathoz intézett kérelem, egy kenyérpótló növény ügyében); a M. Tudom. Akadémia Értesítőjében (1850. Gróf Széchenyi István mint nemzeti nagy nevű bölcselőnk jellemzése, 1851. Az ősrómaiak philosophiájának főbb jellemvonásai és érdemeiről, XIII. 1853. A magyar Parthenon előcsarnoka, Életharmonia, Az ész tiszteletének nagy eredményeiről); az Értesítőben (1852. 34-37. sz. Életharmonia); a Vahot Imre nagy Naptárában (1885-re. A két Arria, római igaz történet).

Munkái:

1. Honi városaink befolyásáról nemzetünk kifejlődésére és csinosbulására. Buda, 1841. (Történettudományi pályamunkák I.)

2. A Pesten felállítandó protestáns főiskolai tanítás rendtervezete. Első rendű jutalommal koszorúzott pályamunka. Kecskemét, 1843. (A Pesten felállítandó protestáns főiskola tanítási rendszerét tárgyazó pályamunkák I.)

3. Sarolta és Adalbert. Vallásos erkölcsiség gyarapítására készített népkönyv. Bpest, 1844. (1825-ben készült és rajzolja a kereszténység megalapítását honunkban.)

4. A helv. hitv. dunántuli ft. egyházkerület 1844. szept. 16. és 17. gyülésének jegyzőkönyve. Hely nélkül.

5. A lélektudománynak nevelési fontosságáról. Jutalmazott pályamunka. Pest, 1844. (Philosophiai pályamunka II.)

6. Robot és dézsma erkölcsi és anyagi, mező- és státusgazdasági tekintetben. Három koszoruzott pályamunka, előidézve és kiadva németujvári gróf Batthyány Kázmér nagylelküsége s korszerű gondoskodása által. Pest, 1845. (A gazdasági egyesülettől első jutalmat nyert. Másik kettő Királyi Pál és Ploetz Adolf munkája.)

7. Erdélynek remélhető anyagi kifejlése a földbirtoki viszonyok czélszeresb rendezése által. Pályafeltételűl a gróf Teleki Domokos által... föltett jutalom-kérdésre. Kolozsvár, 1847. (Ism. Erdélyi Hiradó 241. sz. Kézirata a m. n. múzeumban.)

8. A magyar Parthenon előcsarnoka. Akadémiai felolvasmányaiban alaprajzolta... Pest, 1853.

Kézirati munkái: Haza temploma, polgári erkölcstani munka 1837 és Magyarhoni régi várszerkezetről (a m. n. múzeumban); Szépélettan, vagy az egyezményes-harmonisticai rendszerre épített felsőbb philosophia 1834.; A lélektudomány befolyása a nevelésre (a m. tudom. Akadémia által kitűzött jutalomkérdésére 1836-ban bemutatott, megkoszorúzott, de ki nem nyomathatott pályairat); Honi városainknak nemzeti fejlődésünkre és csinosbulásunkra befolyásuk, 1837-ben a történetosztályi jutalmat nyert pályamunka; A világistenelés oknyomozó történetirása (1839-ben ismét pályakoszoruzott munka); Miként kell tekintenünk a m. académiánkat; A keresztyénség legszebb polgári érdemkoszorúja; Hazánk régi várszerkezete (1840-ben koszorúzott pályamunka); 1847-ben a Kisfaludy-társasághoz, ennek jutalomtételére benyújtott, de későn érkezett Magyar mythologia s Egyházi beszédek.

M. Tudós-Társaság Névkönyve 1839. 134., 1841. II. 55., 1842. II. 56., 1846. 68. l.

Prot. Egyh. és lsk. Lap 1842. 455., 1843. 22. l., 1846. 30. sz.

Religio és Nevelés 1844. I. 5-8. sz. (Pauer János).

Ujabbkori Ismeretek Tára IV. 293.

M. Akadémiai Értesítő 1855. VI. sz. (Toldy Ferencz gyászbeszéde).

Egyetemes M. Encyclopaedia IX. 212. l.

Szinnyei Könyvészete.

Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irodalomtörténete és Összes Munkái V. 381. l.

Uj M. Athenás 178. l.

Petrik Bibliogr. és Bakóczy János szives közlése a debreczeni ev. ref. főiskola jegyzőkönyvéből.