Kezdőlap

Hodosi Sámuel,

ev. ref. püspök, szül. 1654-ben Debreczenben; 1671. jan. 28-tól ugyanott tanult, hol két évig praeceptori tisztet viselt. 1676-ban veszprémi rector lett s ott működött a következő év nyaráig. 1678-ban az utrechti egyetem hallgatója volt, azután (1680. márcziustól) Veszprémben 26 évig lelkész. Itt 1795-ben esperessé választatott. Mindjárt a Rákóczi-fölkelés kezdetén (1702) elfogatott és Székesfejérvárt öt, Esztergomban hét, Regeden pedig három hónapig volt tömlöczben, honnét három folyamodást írt I. Lipót királyhoz; végre 1703-ban szabadon bocsátották. Azután pap volt Rima-Szombatban egy évig, Pápán háromig és Arányiban másfél évig. 1708. aug. 8-tól 1710-ig püspöki hivatalt viselt a dunántúli superintendentiában; miután azonban magáról reversálist adott, hogy a közügyekbe nem avatkozik, visszalépett hivatalától és Átányra, onnét Szikszóra ment papnak, hol 1712-1740-ig hivataloskodott; ekkor szemei megromolván, lemondott a papságról és nyugalomban élt kilencz évig, Meghalt 1748. nov. 23. Szikszón, 94 éves és öt hónapos korában.

Munkái:

1. Erőálló toronyban helyheztetett Vigyázó. Az az : Oly idvességes együgyü rövid tanítás, mellyben minemú lelki-ismerettel kellyen tisztiben forgolódni, az Istentől elő állattatott Egyházi szolgáknak, rövideden lerajzoltatik Mellyel A Veszprémi Reform. Ecclesiában való hivattatásának alkalmatosságával, azon meg-nevezett gyülekezet előtt, az Istennek dicsőségére, s az élő hiveknek lelki hasznokra ki-jelentett, 1680. Esztendőben, Böjt más havának tizenhetedik napján... Debreczen. (Egyetlen ismert példánya Tóth Dánielnél Pápán.)

2. Pallyajat Alhatatosan meg-futó Isten hü szolgajanak el-tetetett Igasság Koronaja. Azaz: Olly szomoru alkalmatossággal tétetett edgyügyü Tanitás, mellyben a szent Pál Apostolnak 2. Tim. 4. 6. 7. 8. le-tött szavainak alkalmatosságával, röviden együgyüen, de a menyire lehet világossan meg-mutogattatik; hogy valakit amaz Nemes hartzot meg-hartzollyát, pállyájokat meg futtyák, hitetet meg-tartyáck, mind azok csalhatatlan reménséggel várhatyák az életnek koronáját... Mellyet amaz bol: em: Kegyes Férjfiúnak: néhai Tisz: Sellyei Istvan Uramnak, a Pápai H. C. L. K. Gyülekezetben közel Negyven esztendőkig izzadott, és sok késérteteken meg-fordult Jesus Christus Tanujának s hü szolgájántak... immár penig minden fáradságitól meg-nyugodott testének nyugovó Boltyában való bé-szállíttatásakor a Pápai Temető Kertben... 1692. Mindszent havának 19. napján szomoruan el-prédikállott... Debreczen, év n.

Lampe, Historia Eccl. 660.

Weszprémi, Succincta Medicorum Biogr. Cent. II. Pars I. 29., 30. l.

Tóth Ferencz, Túl a Dunai Ref. Püspökök Élete. Győr, 1808. 141. l.

M. Prot. Egyh. és Iskolai Figyelmező 1870. 448. l.

M. Könyv-Szemle 1882. 90. l.

Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 627.

Prot. Szemle 1893. 211. l. (Thury Etele.)