Kezdőlap

István (szent)

Magyarország első királya, Géza vezér és Sarolta fia. Esztergomban a szobát, melyben állítólag 977 táján született, kápolnává átalakítva most is mutogatják. I. 995-ben fényes kisérettel menvén Bajorországba, feleségül vette II. Henrik bajor herczeg leányát Gizellát; 997-ben pedig ő lett a nép vezére. Astrik érseket 1000-ben Rómába küldte, egyházi intézkedéseinek megerősítését és királyi koronát kérvén II. Silvester pápától; ezzel Esztergomban megkoronáztatott. Az ellene s a keresztyénség ellen föllázadt koppányt, az erdélyi Gyulát, Ajtonyt legyőzvén, az országos 45 várispánságokra (vármegyék) felosztva, a nemzetnek alkotmányt adott és tíz püspökséget alapított. 1018 táján Boleszló lengyel herczeget, ki ellene harczolt, kiverte az országból. Fiát Imre herczeget akarta utódává tenni, de ez alig 24 éves korában 1031. szept. 2. meghalt. Miután nővére fiát Orscolo Pétert fiává fogadta s utódául ajánlta az ország nagyjainak, 1038 aug. 15. meghalt. 1083-ban VII. Gergely őt és fiát Imrét a szentek sorába igtatta s a magyar nép ez időtől fogva kegyelettel üli meg a szent király testének felemeltetése napját, aug. 20. Emlékét 12 Szent-István és 30 Szent király nevű helység örökíti. Méltó emlékszobrára most folynak a gyűjtések. Jobb kezét a budapesti királyi Zsigmond kápolnában, hermáját (képét) a zágrábi érseki székesegyházban őrzik.

Fiához írta, hitelökben többször megtámadott intelmeit az erkölcsök intézéséről. De institutione morum. (A magyarországi Corpus Jurisban: Liber de institutione morum cz. mindig ott van; azonkívül Bonfinius művének különféle kiadásai mellett is többnyire. Legjobb kiadása az Endlicher-féle a Monumenta rerum Hung. Arpad. (299-310. 1.) Magyarra egészen csak Jordánszky Elek fordította le s adta ki Bécsben 1808-ban mondott dicsbeszédje függelékeül és újabban M. Florianus, Hist. Hung. Fontes domestici I. 162. és köv. I. Részben lefordította Balics, A r. k. egyh. tört. Magyarországon I. 164. és köv. 1. Jó kivonata Erdélyi, A bölcsészet Magyarországon 1885. 13. és köv. 1.; bő kivonatban pedig megvan minden kézikönyvben.)

A rá vonatkozó irodalom Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II. és Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Ompolyi M. Ernő, A bölcsészet Magyarországon a scholastica korában. Bpest, 1878. 10. l.

Kalauz, Nagyszombat, 1890. (Békési Emil: Paedagogiai irodalmunk legrégibb emlékei).

Marczali, A millennaris történelem I. 233-311. l.

Beöthy Zsolt, Képes Magyar Irodalomtörténet I. (Lánczy Gyula).