Kezdőlap

Jacobaei Pál

ág. ev. lelkész. J. Ádám ág. ev. tanító, később lelkész fia, szül. 1695. január 9. Berencsen (Nyitram.); első oktatását atyjától nyerte; azután Neczpálra, majd abreznóbányai iskolába s a német nyelv megtanulása végett Rozsnyóra, innét Lőcsére, végre Késmárkra ment, hol theologiai tanulmányait befejezte. Ezután egy évig Miaván volt tanító, másfél évig Vázsonyban és kettőig Breznóbányán. Ezalatt gyűjtött pénzen kiment Németországba s egy évig Zittauban görögül és zsidóul tanult. 1709. okt. 10-től a wittenbergai egyetemet látogatta; hazájába visszatérvén, előbb iskola-rector volt szülővárosában; azután Miaván tót lelkész, hol 1752-ben meghalt.

Munkái:

Znamenité řeči Pisma sw. k. wyswetleni katechismu Dra. M. Luthera. Pozsony, 1723. (A sz. Irás jeles példái Luther M. katechismusához.)

Duchowni domácj hodiny. Puchó. 1727. (Lelki házi óra, németből ford.)

Modlitebny poklad. Zittau, 1732. (Imádságra való kincs).

Zahrada dussi nemocnych. Puchó, 1733. (A betegek lelki kertje, imádságos könyv.)

Důležité přičiny proti hodowáni, opilstwi, smilstwi, nestydatosti, záwisti, swáru, lakomstwi. U. ott, 1742. (alapos okok a vendégeskedés, paráznaság, szemérmetlenség, irigység, veszekedés, lakmározás ellen).

Orthographia bohemo-slawoca. Pest, 1742.

A Cithara Sanctorumban egy éneke van: Én Jézusom üdvözítőm, a pozsonyi Evang. Funebrálban (Pozsony, 1783.) 11 éneke.

Bartholomaeides, Memoriae Ungarorum 215. l.

Schaffarik, Geschichte der slavischen Literatur 391. l.

Haan, Lud., Cithara Sanctorum. Pest, 1873. 58. l. (Neve Jakobeynek irva).

Slov. Pochlady 1888. 41. l.