Kezdőlap

Kakas István, (Zalánkeményi),

erdélyi diplomata s keleti utazó; K. András előkelő kolozsvári nemes polgár, II. János király és erdélyi fejedelem kamarásának és Larlay Anna fia; K. a Báthory Zsigmond fejedelem kedvelt híve s nejének Mária Krisztina osztrák főherczegnőnek titkára, az 1590-es években szerepel Erdély történetében, mint fejedelmi titkár és külföldi követségekben járó ügyes diplomata, mire őt nyelvismerete s jeles képzettsége kiválóan alkalmassá tette. Kölcsönöket ad a fejedelemnek és a cs. biztosoknak. Midőn a fejedelem vagy fejedelemasszony Kolozsvárt időzött, többnyire az ő piaczi házukban (a melyet a hagyomány azért maig is Báthory-háznak nevez) szállott meg, melynek udvarra nyíló egyik ajtaja felett máig is látható koronás kakasfőt ábrázoló czímere, nevének kezdőbetűivel. 1597. jan. 12. Mária Krisztina főherczegnő s fejedelemnő, egyik udvarhölgyét a tiroli (botzeni) származású Romer Zsuzsannát vette nőül, a mikor Kolozsvár városa egy szép szőnyeggel kedveskedik neki nászajándékul. Báthory Zsigmond és neje Erdélyből kiköltözésük után az új fejedelem Báthory András szolgálatába lépett, ki őt titkárjává tette s közbenjáróul kérte fel a Mária Krisztina főherczegnővel óhajtott házassága eszközlésére. Majd nemsokára a lengyel királyhoz küldötte követségbe Bánffi Gyögygyel együtt. Krakkóból visszatérte után 1599. szept. 14. Rudolf császár- s királyhoz küldötte Prágába, hogy kibékítse a császárt az ő erdélyi fejedelemségével. A császár Kakast csak nov. 15. küldötte vissza Pilsenből, miután Mihály oláh vajda Erdélyt elfoglalta. Áz 1600. év telén ismét követségben járt a császárnál; visszatérő útjában betért Gráczba Mária Krisztina főherczegnőhöz, ki meghagyta neki, hogy feleségét rövid idő alatt Tirolba kisérje; ez év nyarán útra is kelt Kolozsvárról Tirol felé s nejét Botzenbe kisérte. Ez alatt birtokaitól (három adómentes házától) Mihály vajda s a kolozsvári tanács jogtalanul megfosztotta; ezek visszaszerzését végre kieszközölte Rudolf császárnál; 1601. febr. 1. Básta s az erdélyi rendek országgyűlési tanácsa minden javainak visszaadását rendelik el, K. azonban Erdély zavaraiban nem tud megnyugodni, eladja kolozsvári birtokait és Botzenben telepedik meg. Innét hivatja 1602-ben II. Rudolf császár prágai udvarába, hogy egy nagy fontosságú s veszélyes követséget bízzon reá, a persa sahhoz, a török ellen kötendő véd- és daczszövetség megkötésére. Ez a nevezetes követjárás tette K. nevét világhírűvé. 1602. aug. 27. indult Prágából persiai követségébe, Szilezián, Lengyelországon, Litvánián keresztül Oroszország felé; okt. 15. lépte át az orosz határt és nov. 9. ért Moszkvába, decz. 23. Kazánba, hol a telet töltötte. A Volga jege felolvadván, 1603. máj. 11. indult a Kaspi tenger felé. Asztrakanban két hónapig kellett várniok a tengeri hajók elkészülésére; júl. 22. szálltak a Kaspi-tengerre s aug. 8. kötöttek ki Persia partján Lenkován városában. Tíz hétig kellett itt időzniök, míg a persa sahhoz Iszpahánba küldött hirnökük visszaérkezett. Azalatt a tenger vizétől (más ivóvizök sem boruk nem lévén) mindnyájan megbetegedtek és Kakast már hordágyon vive indultak Persia belseje felé. De a tengertől csak két mérföldnyire fekvő Lahidzsánig vitték, a hol 1603. okt. 25. meghalt és szállásuk kertjében egy fa alatt temették el. Végrendeletében mindenét a Botzenben hagyott árva feleségének hagyta. A követséget az ő utasítása szerint titkára (Tectander György) s kisérete folytatta és végezte el. 1603. decz. 14. indultak vissza és sok viszontagság után 1604. őszén értek Prágába.

Munkája (melyet jegyzetei s utasításai szerint titkára adott ki): Iter Persiovm, Kurtze, doch auszführliche vnd warhafftige beschreibung der Persianischen Reisz: Welche auff der Röm: Kay: May: aller gnedig. Befelch, im Jahr Christi 1602. Von dem Edlen und Gestrengen Herren Stephano Kakasch von Zalonkemeny, vornehmen Siebenbürgischen vom Adel, angefangen: Vnd alsz derselbig vnterwegen zu Lantzen in Medier Land todes verschieden: von seinem Reiszbefeherten Georgio Tectandro von der Jabel vollends continuiret vnd verrichtet worden. Beyneben fleissigen verzeichnisz aller gedenckwürdigen sachen, welche jhnen, so wol vnter wegen, in Polen, Littaw, Reussen, Moscaw, Tarterey, Cassaner vnd Astarcaner Land, vnd auff dem Caspischen Meer ... Alsz auch in Persien, vnd Armenien ... hin vnd wider begegnet vn zugestanden: Wie solches durch obgemelten Herrn Georgen Tectander von der Jabel, zu seiner nach Prag wiederkunfft auffs Pappier gebracht, vnd höchstgedachter jhrer Kays. May. Anno 1605. den. 8. Jan. unterthenigst ist vbergeben worden. Nu mit fleisz vbersehen, vnd in Druck verfertiget, auch mit schönen Kupfferstücken gezieret. 1609. Gedruckt zu Altenburg inMeissen. (Újabb kiadása u. ott, 1610., mely teljesen megfelel az előbbeni kiadásnak. Ism. Hormayr, Archiv 1819. 11. sz., Külföld 1879. 156. 1. Moller. Francziául: Scheffer Ch. fordításában, a párisi nemzeti könyvtárban levő eredeti kéziratból, Páris 1877. Ism. Földrajzi Közlemények 1876. 161-171. Erődi B. és a Budapesti Szemle XLV. 1886. Magyarul Szamota Istvántól, de csak az európai rész: A régi magyar utazók Európában 1532-1770. Temesvár, 1892. (Szabó Ferencz, Tört. nép- és földrajzi Könyvtárában.)

Tausch, Schriftsteller-Lexikon II. 233. l.

M. Könyv-Szemle 1876. 168. l.

Életképek 1876. 64. l. (Kertbeny.)

Földrajzi Közlemények VII. 1879., X. 1882. (Márki Sándor.)

Erdély 1893. 3-4. sz. (Szádeczky Lajos. A Báthoryház rajzával)

A Pallas Nagy Lexikona X. 20. (Szádeczky Lajos.)

Szabó K.

Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 316., 320. l.