Kezdőlap

Kálnay Nándor,

nyug. igazgató-tanító és földbirtokos, szül. 1842. máj. 23. Léván (Barsm.). Atyja kedvező anyagi viszonyok közt élő tanító volt szülővárosában a róm. kath. főelemi iskolánál, ki 1859-ben halt el; édesanyját már 1846-ban elvesztette. Az algymnasiumot Léván, az V. és VI. osztályt Esztergomban végezte; ekkor Ferenczrendi szerzetes lett Pozsonyban, azonban csak négy hónapot töltött el a zárdában és visszatért Esztergomba, hol a tanítóképző intézetben tanult és 1863-ban a főelemi iskolákra nyert képesítést, Scitovszky herczegprimás pedig 63 frtnyi ösztöndíjban részesítette. 1863. okt. 1-től 1867. okt. 1-ig nevelő volt Csesztvén Madách Károly földbirtokos és nógrádmegyei alispán gyermekeinél; itt megismerkedett Madách Imre költővel, kiről bővebben megemlékezett Csesztve község története cz. művében. Nevelősködésének ideje alatt 1865. nov. 1-től 1867. máj. 1-ig a csesztvei r. kath. kántortanítói tisztet is viselte s elődjével ő vetette meg alapját a község magyarosodásának. 1868-ban Pozsonyban magántanítással foglalkozott és látogatta a rajztanfolyamot. 1869-ben Léván tanítóskodott. 1869. májustól a fővárosi elemi iskolákhoz neveztetett ki osztálytanítónak, 1879-től vezető tanítónak (a Kőbányaligeti iskolához); 1877-ben torna-póttanfolyamot, 1871-72-ben gyorsírást az egyetemen, 1872-ben könyvitelt, 1877-1878. és 1883-84-ben franczia s angol nyelvet tanult. Tisztviselője s választmányi tagja lett a népnevelők budapesti egyesületének, a fővárosi tanító-testületnek, a paedagogiai társaságnak sat. 1876-1884-ig a József-városi tanítói körnek elnöke volt. 1884-ben Csesztvén 103 holdas birtokot vett 10,000 frton, melyet szorgalmából gyűjtött össze s a község egyik virilistája lett. 1885-től a fővárosi tantestület igazgató-tanácsosa s a képviseleti közgyűlés tagja. 1892-ben nyugalomba vonult és csesztvei birtokán gazdálkodik.

Számos czikke jelent meg, melyek a tanítói állásra és a népiskolai nevelésre vonatkoznak, a Honban, Ellenőrben, Szabadegyházban, a Népiskolában (1872. Hozzászólás: Mi jobb, ha készpénzzel, vagy pedig természetben fizettetnek a rk. tanítók, A főnevek ismertetése a II. osztályban, A tanítók segélyezéséről, Egy nyelvtani próbatét az elemi II. osztályban, A gyermekbajok és betegségekről, Nógrádi levél a csesztvei rk. iskoláról, Levél a fővárosi stáczió-utcazi községi elemi népiskola közvizsgálatáról, 1873. A fővárosi tanítók segélyegyletéről, A fővárosi tanítótestület gyűléséről); a Népnevelők Lapjában (1876. Nyelvtani leczkék a cselekvő-, átható és benható-, a szenvedő igékről, a jelen-, mult és jövő időről a határozott és határozatlan alakokról, 1881. A fővárosi tanítónők férjhezmenetele, A csesztvei rk. és evang. népiskolákról, A dejtári rk. népiskoláról, 1882. Az iskolai takarékpénztárak köréből, 1883. Az iskolai jutalmazások kérdéséhez, Jelentés a paedagogiai szakosztályhoz, A VIII. kerületi tanítói kör évi jelentése, 1884. Az egy tanteremben két osztálylyal való úgynevezett váltakozó rendszer szerinti tanításról); a Barsban (1881-83. Az iskolai takarékpénztárakról, 1884. Madách Imre életéből); a M. Paedagogiai Szemlében (1883. Régi tanügyi állapotok ecsetelése, Értesítő a Budapest főváros tanítói körének működéséről, A selyemtenyésztés kérdéséhez); a Néptanítók Lapjában (1883. Az iskolai takarékpénztárak kérdése a németországi tanítók gyűlésén sat.); a Pesti Naplóban (1884. 9. sz. Madách Imre Csesztvén), a Fővárosi Lapokban (1884. 11. sz. A Madách-család); a Nógrádi Lapokban (1884. Csesztve község monographiája, 1884. több közlés).

Munkái:

Jelentés Budapest főváros VIII. kerület tanítói körének 1876-1883. évi működéséről. Bpest.

Az étrendi gyógymód rövid ismertetése Schrott Manó után németből magyarítá. Csesztve, 1882.

Az iskolai takarékpénztárakról 1887-83. Bpest, 1883.

Csesztve község története és leírása. U. ott, 1884. (Ism. P. Napló 4. sz., Fővárosi Lapok 11. sz., Nógrádi Lapok 5. sz., Községi Közlöny 12. sz., Századok, Bars 3. sz.)

Aforizmák. Balassa-Gyarmat, 1897.

M. Paedagogiai Szemle 1885. 33. l. fényny. arczk.

Bars 1885. 44., 45. sz.

Népnevelők Lapja 1888. 18., 20. sz.

Kiszlingstein Könyvészete.

Vaday, Tanférfiak Albuma. Nagyvárad, 1896. arczk.