Kezdőlap

Károlyi Sándor, (nagy-károlyi gróf),

országgyűlési képvsielő, val. b. titkos tanácsos, K. István gróf főispán és gróf Esterházy Francziska fia, szül. 1831. nov. 10. A szabadságharcz kitörésekor az atyja által alkotott Károlyi-huszárezredbe lépett és mint alhadnagy, később főhadnagy Klapka mellett küzdött. A szabadságharcz leveretése után Párisba költözött; az általános amnestia után hazajött és atyja gazdasága ügyeinek rendezésére fordította idejét. Eközben az országos gazdasági egyesület munkálkodása és hatása mind szélesb körre terjedvén, ennek ügyeiben is tevékeny részt vett; az 1879. székesfehérvári gazda-congressuson élénk szerepet vitt, majd később a gazda-kör alapítóinak egyike, a Tiszaszabályozó-társaság ujjászervezésének egyik főtényezője s annak központi bizottmányának elnöke lett. 1881-ben Szilágymegye tasnádi kerületében képviselőnek választatott és ez országgyűlésen szabadelvű párthoz tartozott; az1884. választások alkalmával azonban a mérsékelt ellenzék programmjával lépett föl és az eszterházai kerületet fogadta el (melyet 1887. és 1892-ben is elnyert). Az 1885. országos kiállítás alatt a nemzetközi gazda-congressus elnökségével tisztelték meg. 1896 óta a garbócz-bogdányi (Abaujm.) kerületet képviseli az országgyűlésen nemzetipárti programmal; a közgazdasági és a földmívelésügyi bizottság tagja. Atyja nyomán járva, a szent István-társaságnak egyik elnöke; 1882-ben valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal ruházták fel.

Országgyűlési beszédei a Naplókban (1881-84. III., IV. Költségvetés 1882-re, VI. Temesbéga-völgyi vízszabályozási társulat ügyeinek állami kezelése, a Tisza-völgyet érdeklő egyéb intézkedések, IX. Uzsora és káros hitelügyletek, XVI. Tisza és mellékfolyói szabályozása stb., 1884-87. II. Költségvetés 1885-re, V. A Duna dévény-dunaradványi szakaszának szabályozása, VI. Rábaszabályozás, Vízjog, XII. Telekkönyvi betétek, Vámtarifa módosítása, XV. Költségvetés 1887-re, 1887-92. II. Költségvetés 1888.-ra, V. Árvizek 1888-ra, Vaskapu szabályozása, XIX. Kisdedóvás. Vasárnapi munkaszünet, XXII. Munkások segélyezése betegség esetében.)

Munkái:

Terménykivitelünk és a vizi utak. Bpest, 181. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből.)

Nehány szó a magyar munkáskérdésről U. ott. 1895.

Ország Tükre 1862. 18. sz. köny. arczk. (Marastonitól).

Vasárnapi Ujság 1885. 41. sz. arczk.

M. Nemzetségi Zsebkönyv. Bpest, 1888. 138. l.

Sturm Albert. Országyűlési Almanach. Bpest, 1897. 268. l.