Kezdőlap

Kiss (Ilméri) István,

jogi doktor, joglyceumi tanár, K. János és Tóth Terézia nemes szülők fia, szül. 1836. aug. 11. Ürményben (Nyitram.); gymnasiumot Pozsonyban, Nyitrán és Pesten végezte; mint a piarista- és utóbb a csornai praemontrei rendnek növendéke 1855-56. Váczon és 1858-59-ben Keszthelyen gymnasiumi tanár volt. 1860-ban a papságból kilépvén, a pesti egyetemen a jogot hallgatta; ugyanott 1864-ben jogi doktorrá avatták; 1868-69-ben köz-és váltó-ügyvéd lett. 1871-ben honvédtiszti vizsgát tett és 1876-ig a m. kir. honvédség szabadságolt állományához tartozott hadnagyi minőségben. 1874-ben a budapesti egyetemen a politikai tudományokból egyetemi magántanári képesítést nyert és az 1874-75. tanév kezdete óta az egri érseki joglyceumon mint jogtanár működik.

1859-60-ban a Pesti Napló s a Pesti Hirnök munkatársa volt; 1864-ben István bácsival (Májer István) szövetkezve katholikus szellemű nem-politikai lapot szerkesztett Képes Ujság cz. okt. 1-től 1866. jan. 31-ig Heckenast Gusztáv kiadásában; 1865. decz. 5-től 1868. szept. 7-ig Wodianer kiadásában a Magyar Néplapot és saját kiadásában 1868. okt. 4-től decz. 27-ig a Képes Népujságot. 1869-ben Magyar Jegyző cz. alatt szaklapot alapított és ezt folytatva Községi Jegyzők Közlönye cz. 1871. jan. 1-től Budapesten szerkesztette 1873-ig. Egerben 1881-től 1885 elejéig az Eger cz. hetilap szerkesztője volt.

Czikkei a Pesti Naplóban Ilméri névvel (1859-60.), majd -lm- jegygyel (1868-70.) és a Reformban (1870-72); a Honban (1865. K. alájegyzéssel a vármegyék alkotmányos jogkörének visszaállítását sürgette); a Magyar jogászgyűlés Évkönyvében (1888. A törévnyhozá által adott felhatalmazás alapján kibocsátott minisztri rendelet módosítható-e újabb törvényhozási felhatalmazás nélkül cz. terjedelmes jogi vélemény.) Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt I. K. I. jegyek alatt.

Munkái:

1. Európai nemzetközi jog. Eger, 1876.

2. Bevezetés a jog- és államtudományokba. U. ott, 1877.

3. Magyar közjog. (Magyar államjog). U. ott, 1880. (3. kiadás 1886., 4. k. 1888. U. ott.)

4. A jogtanodákról. U. ott, 1880. (Névtelenül.)

5. A keleti és a nyugati kérdés. Fejtegeti dr. K. U. ott, 1887. (Névtelenül.) A Figyelő szerint a porosz-franczia háború idejében megjelent Egy magyar politikus cz. figyelmet keltő röpiratnak is ő a szerzője. K. ezen röpirat czímére nem emlékszik, de azt tudatja velem, hogy azon a szerző neve van így jelezve: Egy magyar politikus.

Szerkesztette még az említett hírlapokon kívül a Pesti Hirnököt 1860. szept. 12-től decz. 5-ig; az Egyveleg cz. lapot 1862. január 5-től márczius 30-ig 13 számot; a Sárkányt 1866-ban ápr. 9-ig; a Hétfejű Sárkányt 1866. okt. 7-től 1867. márcz. 31-ig; a Községek Ujságát 1870. jan. 2-től (időközben szünetelt), azután júl. 2-től Községi Kör-Jegyzők Közlönye cz. társlappal együtt Budapesten.

Figyelő XIV. 1883. 386. l.

M. Könyvészet 1886., 1888. és önéletrajzi adatok.