Kezdőlap

Kis János (baróti),

r. kath. plébános, szül. 1821. január 10. Baróton (Erdély) nemes székely családból; kiképeztetését Takó György premontrei rendű kanonok, rozsnyói tanár, anyai részről nagybátyja vállalta magára, ki 1833-ban magával vitte Rozsnyóra, hol a gymnasium II. osztályába vették fel. 1838-ban az egri papnevelő intézet növendéke lett és később a bécsi Pazmaneumba küldetett, hol a bibliai tanulmányokból szigorlatot tett és munkás tagja volt az ott alakult irodalmi társulatnak. 1844-ben miséspappá szentelték és keresztes-püspöki káplán lett, mely időben szigorlatot tett a dogmatikából. 1845. szeptember 8-án érseki szertartónak és szentszéki aljegyzőnek vette magához főpásztora. 1846. július 22-én a papnevelőintézet tanulmányi felügyelőjévé nevezte ki a főegyházmegyei kormány; ugyanezen évben az érseki lyceum hittani tanárnak, majd szentszéki ügyésznek mozdította elő érseke. 1868-ban 22 évi tanárkodása után, saját kérelmére, egyeki plébánosnak és alesperesnek nevezte ki Bartakovics érsek. Szembaja miatt le kellett mondania az irodalmi működésről és 1892-ben czímzetes préposttá neveztetett ki. Meghalt 1894. ápr. 13. Egyeken (Hajdúm.)

Munkái:

1. Commentarius in loca intellectu dificiliora quatuor evangeliorum. Agriae, 1858.

2. Szent Pál apostol leveleinek értelmezése. U. ott. 1866-67. Két füzet.

Petrik Könyvészete.

Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger 1892. 133. l.

Vasárnapi Újság 1894. 16. sz. (Nekr.) és gyászjelentés.