Konrád Gyula (tusnádi nemes sárfalvai),
királyi pénzügyi titkár, K. János nyomdász (ki 1849. okt. 21. halt meg) és Váradi Katalin fia, szül. 1839. okt. 11-én Debreczenben, hol 1851. okt. 1. iratkozott be a kegyesrendiek gymnasiumába s tanulását az ottani ev. ref. collegium V. osztályában folytatta; 1860. júl. 12. Nagyváradon tett érettségi vizsgát; a jogot 1861. okt. 1-től Debreczenben hallgatta s 1863. júl. 13. végezte. Mint r. kath. ifjú, felsőbb engedélylyel, pótvizsgák előzetes letétele mellett, 1868. júl. 13. Kassán letette a birói államvizsgát. Időközben szülővárosában mint joggyakornok és törvényszéki tiszteletbeli fogalmazó gyakornok is működött. 1871. aug. 14. a debreczeni m. kir. pénzügyigazgatóságnál fogalmazó gyakornok-jelölt lett; 1873. jún. 24. a szatmári m. kir. pénzügyigazgatósághoz fogalmazónak nevezték ki, aug. pedig hasonló minőségben a debreczenihez helyeztetett át. 1880. júl. 24. a pécsi kir. pénzügyi titkári rangban neveztetett ki; saját kérelmére azonban ugyancsak titkári ranggal Debreczenben az ottani pénzügyigazgatósághoz helyeztetett át. Az 1889-ben történt pénzügyi administratio szervezésekor a Nyiregyházán alakított új pénzügyigazgatósághoz nevezték ki, hol jelenleg is működik.
Költeményeket és czikkeket írt a Debreczeni Közlönybe (1861), a debreczeni Alföldi Hirlapba (1868-tól), a Tiszavidékbe (1871-től).
Munkája: T. S. Konrád Gyula költeményei Debreczen, 1868.
Neje, Takács Marcsa (kivel 1891. febr. 18. kelt egybe), leánykorában szintén írt, pl. a Leányvilágba.
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.