Kezdőlap

Kostyál Ádám (tarnói),

szabómester, szül. 1792. febr. 2. Alsó-Motesiczen (Trencsénm.) szegény nemes szülőktől. Szülőhelyén iskola nem lévén, iskolába sem járhatott; azért később, midőn ügyessége és szorgalma által neve ismeretessé lett, a jó nevű pesti szabómester egy tanító számára Alsó-Motesiczon 30 hold földet vett, iskolát építtetett és a szegény tanulók számára iskolakönyvek beszerzésére alapról is gondoskodott. A mi szabómesterségét illeti, azt lehet róla mondani, hogy az újabbkori magyar viselet neki köszönhető; a régi széles gallérú, szűk mellű s keskeny vállú magyar öltönyök helyett ő egészen ujakat teremtett; kizárólag az ő érdeme a mostani magyar polgári ruha czélszerű készítése, mert az előbbi kemény és kitömött mellű volt, mi a viselést kényelmetlenné tette. Ő volt az első, ki a magyar díszruhákat illetőleg egész a XIII. századtól kezdve összeállította az ismert díszviseleteket egy albumban és ezekből tervezett új, csupán általa készített magyar díszruhákat a lehető legjobb ízléssel. Üzlete oly nagy hírre kapott és oly nagy kiterjedést nyert, hogy 50 segéddel is dolgozott. Az akkor uralkodott II. Mahmud török császár magyaros díszruhát viselt és azt K. által készítteté; Demidoff orosz herczegnek orosz huszár-tábornoki ruháját szintén ő készíté, magyar főuraink pedig kivételt nélkül mind nála készíttették díszöltönyeiket. A nemzeti szinház főszabója volt, ennek ruhatárát egy hónap alatt 20 segéddel dolgozva, minden díj nélkül ő teremté; a régi szinlapokon is jelezve volt, hogy az egész személyzet új öltözetét ő készítette, így 1837-ben a Zampa (szept. 30.), Kegyenczek (okt. 7.), Garaboncziás diák (okt. 8.), Körner Zrinyije (okt. 14.), IV. Henrik házi élete (okt. 16.), Monaldeschi (okt. 13.) sat. szinlapjain. Később a Szigetvári vértanúkban Zrinyi öltönyét, mely több száz forintba került, ajándékul adta a nemzeti szinháznak. Gyermeke nem lévén, örökbe fogadott 21 gyermeket nevelt fel és taníttatott ki teljesen. Meghalt 1863. aug. 2. Pesten.

Czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1829. V. A magyar öltözet Párisban, képpel, 1830. III. Magyar divatkép melléklet); a Honművészben (1841. 51. sz. Magyar díszöltözet szinezett divatképpel) és a Pesti Divatlapban (1846. 52. sz. Magyar ruha, Barabás rajzával.)

Vasárnapi Ujság 1863. 44. sz. arczk.