Kezdőlap

Koy Tóbiás,

magyar udvari kamarai pénzárnok, szül. 1757-ben Bécsben, hol atyja állami hivatalt viselt; ifjusági éveit saját kiművelésére fordítván, 1782-ben mint gyakornok Bécsben a cs. pénzhivatalhoz szegődött, hol annyira kitünt, hogy 1787-ben Budán a m. udvari kamaránál pénztárnokká megtették. E hivatalát oly lelkiismeretesen töltötte be, hogy 45 évi hű szolgálatának méltánylásául 1826-ban a királytól arany lánczon függő nagyobb arany érmet kapott. A rovarászathoz oly szenvedélylyel ragaszkodott, hogy a hivatalától megmaradt minden szabad idejét arra szentelte s e nemből pedig gyűjteménye volt. A külföldi rovartudósok vetekedve siettek hozzá, hogy fölösleges példányaikat a magyarországi ritkább rovarfajokkal becserélhessék; ez által ismeretségbe s összeköttetésbe jött Esper, Hoffmansegg, Illiger, Panzer, Schreber és más jeles természetbuvárokkal, sőt maga is több új rovarfajt födözött fel hazánkban; ő volt az első, ki hazánkban rendszeres rovargyűjteménynyel bírt. Kirándulásaiban és buvárkodásaiban hű társa volt Boehm János természettudós, ki szintén Bécsből került Budára. A bécsi cs. természetvizsgálók társaságának tagja volt. Meghalt 1829. júl. 3. Budán 72 éves korában. Rovargyűjteményének és rovarkönyvtárának nagy része Frivaldszky Imre orvosdoktor és író birtokába jutott.

Czikkei az Illiger Magazinjában (Braunschweig, 1801. I. Beschreibung eines neuen Werkzeugs zum Insektenfange, ebben saját találmányát, a meringetőt, Schöpfer v. Dekker, leírta, III. 1804. Vorschlag zu einer neuen Tödtungsmethode hartschaliger Insekten.)

Munkája: Alphabetisches Verzeichniss meiner Insekten-Sammlung, gewidment m. entomologischen Freunden Ofen, 1800. (E műben összesen 2765 rovarfaj foglaltatik. Ezen munkából Hanák már csak egyetlen példányt tudott felfedezni; azért szükségesnek látta azt munkájában egész terjedelmében közzé tenni.)

Hanák János, Az állattan története és irodalma Magyarországban. Pest, 1849. (K. munkájának lenyomatával a 80-110. lapokon).

Szinnyei Könyvészete.