Kezdőlap

Könyves János,

ev. ref. lelkész, szül. 1813. okt. 10. Tisza-Tarjánban (Borsodm.); 1827-ben Debreczenbe ment tanulni a ref. collegiumba, hol 1832-ben lépett a felső osztályba, de már 1833. tavaszán negyedmagával (köztük Pap Endre) Karczagra ment tanítónak. Egy év mulva visszatért Debreczenbe folytatni megszakított pályáját, melyet befejezett, mire a tanári kar 1839. jan. a szikszói iskola vezetésére bocsátotta ki. Három évet töltött itt, mire a német nyelv gyakorlati elsajátítása végett az 1843. évet Szepesvármegyében Lőcsén s főképp Remetén töltötte Loysch Jónás esperes házánál, kinek két fiát Szikszón tanította. Lőcsén tartózkodása alatt a debreczeni, pataki és miskolczi végzett magyar ifjak és a környéken lakó ref. lakosok kedvéért urvacsorával egybekötött isteni tisztelet tartatván az ág. ev. templomban, a szónoklatra K. kéretett fel, ki Róm. 12. r. 16. alapján («Egyenlő értelemmel legyetek») tüzes beszédet tartott, melynek éle a magyarság ellen izgató Hlavcsek tanár törekvéseit támadta. 1843-ban Debreczenben letette a kápláni vizsgát és Nagy-Szalontára ment segédnek Balogh Péter esperes, utóbb superintendens mellé. Csak néhány hónapot töltött itt, mert már azon év végén a nagyváradi gymnasiumba hívták tanárnak. 1847-ben lelkésszé avattatott Debreczenben. 1848 tavaszán Kis-Marján lett lelkész. A szabadságharcz ideje alatt jegyzőséget, 1861-ben tanácsbiróságot viselt; Biharmegye bizottsági tagja is volt 1879-ig. Meghalt 1899. júl. 7. Kis-Marján.

Czikkei a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (Székács és Török szerk. 1844-től A bihari egyházm. által életbeléptetett tanterv birálata. Az élőnyelvek és a külföldi literatura tanítása Némethonban és könyvism.); a Vasárnapi Ujságban (1858. A kisdedóvoda, Még egyszer a falusi kisdedóvodákról, a kisdedóvó nők mellett írt czikkek, 1861. Bocskay István fejedelem által Kis-Marja város részére kibocsátott szabadalom-levél, Kassa, 1606. szept. 22. latinból (szerk. Ballagi Mór, 1866. Az evangeliobman elvileg kimondott igazságok); Révész Imre M. Prot. Figyelmezőjében (1870. Folyamodvány, mely által a superintendentiák a felülről kiszabott iskolai rendszernek és kormányzatnak a helyét hitvallásuak iskoláiba bevitele ellen esedeznek, az 1787. aug. 16. latin és német eredetiből fordítva, 1873. A Bihar egyházvidéki gyűlés elé terjesztendő véleményezés jelentés a zsinattartás ügyében); Balogh Ferencz, Prot. Isk. Közlönyében (1876. A vasárnapi isteni intézmény. Genfi nagygyűlés a vasárnap ügyében, 1878. A jún. 19. vasárnapügyi 14 nagygyűlés ismertetése); Joo István Prot. Hetilapjában (1879. A vasárnapügyet illető külföldi irodalmi mozzanatok, A vasárnapot megszentelő helvét társaság keletkezése, első működése és fejlődése, 1880. A vasárnap kérdése nálunk és a lordok házában, A vasárnap nyugalma és megszentelése a társadalmi rend és jólét alapjai sat.); a nagyváradi lapokban is jelentek meg czikkei (így A körorvosi intézmény, melyben ennek felállítását sürgeti); a Szabadságban (A vasárnap és a munkás osztályok.)

Munkái:

1. Egy beszéd, mely által a nagyváradi ref. gyülekezet épülő templomában, a hallgatókat, a nevezett templom építéséhez segédkezek nyujtására felszólítani igyekezett. 1845. jún. 1. Nagy-Várad.

2. Halotti elmélkedés, melyet országunk boldogult fönséges nádorának, József cs. k. örökös főherczegnek végtisztességtétele megadásakor, 1847. évi jan. 31. a n.-váradi ref. templomban tartott. U. ott.

3. A templom megujítására indító két ok. U. ott, 1866.

4. Emlékirat a kis-marjai ref. egyháznak a városi pénztárból századokon át nyert, de 1876. ápr. 9. részben beszüntetett javadalmaztatásáról. U. ott, 1876. (Külön nyomat a Révész Imre Figyelmezőjéből.)

5. A vasárnap és a munkásviszonyok. Francziából ford. Debreczen, 1877.

Kéziratban: Prédikácziók, eredetiek és német, franczia kutfők után irottak; A tudomány adatainak és a bibliai teremtésről szóló elbeszélések tanulságos egyeztetése... Borry után.

Uj M. Athenás 508. l.

Debreczeni Prot. Lap 1889. 271. l.

Petrik Bibliogr.