Kezdőlap

Kubinszky Mihálly,

theologiai doktor, kalocsai kanonok és tinnini fölszentelt püspök, K. Mátyás seborvos és Kröwik Erzsébet fia, szül. 1824. aug. 1. Dunapatajon (Pestm.); iskoláit Baján és Kalocsán, Szegeden és Egerben végezte; Kalocsán vették fel növendékpapnak 1844-ben; ekkor a pesti központi papnevelő intézetbe küldték és az egyetemen hallgatta a hittudományokat. 1848. júl. 5. szenteltetett pappá, mire Bikityen káptalankodott; de onnét 1849-ben Bécsbe küldetett a szent Ágostonról nevezett intézetbe, honnét 1851-ben mint a hittudományok doktora tért vissza a kalocsai papnevelőbe lelkiigazgatóvá, 1852-ben theologiai tanárrá, 1856-ban tiszteletbeli udvari káplánná, 1860. theologus-kanonokká s papnevelői igazgatóvá, 1865. apáttá, 1866. főegyházmegyei főesperessé, 1867. a budapesti központi papnevelő igazgatójává, 1869. a római pápa házi főpapjává, 1873-ban érseki főtanfelügyelővé, 1875. olvasó kanonokká nevezetett ki. Az 1873-ban szervezett kalocsai nőképző mellé 1876-ban polgáriskolai képzőt és 1878-ban kisdedóvó képzőt szervezett. 1876-ban szenteltetett püspökké s azóta mint a bibornok-érseknek a lelkiekben helyettese működött. Kalocsán a nagyobb papnevelőben tanár volt halálaig; a tanító-képző intézetben tanította a nevelés- és módszertant. Utazást tett Ausztriában, Francziaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Hollandiában és Németországban, hol papnevelést és a seminariumokban szokásos rendszereket és egyházi viszonyokat tanulmányozta. (Tapasztalatait részben a Religióban közölte.) Mint a Szent-László-társulat alelnöke nagy buzgalmat fejtett ki a csángók ügyében és kétszer utazott Moldva-Oláhországba, hogy személyes meggyőződést szerezzen a csángók helyzetéről. (Ezen utazásairól terjedelmes jelentést tett a társulat 1868. és 1880. nagygyűlésén.) Meghalt 1881. febr. 23-án Baján iskolalátogatási útjában.

Czikkei a Munkálatokban (XIII. 1846. Aranyszájú szent János VI. homiliája, 1847. mint társfordító szerepelt), a Religióban az 50-es években évenként néhány czikket és tudósítást írt névtelenül (1858. II. 1-35. sz. Római utazás), a M. Államban (1870. 15. sz. Azoknak, kik a magyar egyetemről gondolkoznak).

Munkái:

1. Memoriale Sacrorum Exercitiorum in alma dioecesi Csanádiensi asservatorum. Colocae, 1859.

2. Allocutio ad alumnos seminarii centr. Pestiensis dum regimen eiusdem capesseret. Pestini, 1867.

3. Két korszerű kérdés: a) Mire való az apácza a földön? b) Mire valók az iskolanénék Szabadkán? Kalocsa, 1871.

4. Tanügyi tapasztalatok, egybe állítva néhány Kalocsa-főmegyei paptanító által. U. ott, 1873. (Szulik Józseffel együtt).

5. Szentek élete. Vogel Máté után magyarítva. Kalocsa, 1856.

A következő munkáinak, melyek nagyrészt névtelenül jelentek meg, könyvészeti leírását nem ismerem: Keresztúti ájtatosság, Jézus szent szive tiszelete, Az olvasó imádság, A káromkodás ellen, Vita Alexandri Csajághy. A kalocsa-védéki róm. kath. tanító-egyletek Értesítője I-VIII., Tanügyi képviseleti gyűlés Kalocsán I-III. Az imaapostolság, A szent Vincze-egylet, az iskolanénék tíz évi működése a kalocsai egyházmegyében. Az 1873. kalocsai zsinat actáiban s az 1876. püspöki tanterv- és munkálatokban is nagy része volt.

Kiadta: A tökéletességnek és keresztény erényeknek gyakorlása cz. három kötetes művet, melyet Rodriguez Alfonz után Jáky Ferencz és Tóth Mike fordítottak (Kalocsa, 1874.)

Szerkesztette és kiadta a Társulati Értesítő mint Jézus szent szive Hirnöke cz. két heti, később havi folyóiratot 1867. júliustól és a Fasciculi Ecclesiastici cz. vállalatot 1868-ban Kalocsán.

Népiskolai Tanügy 1881. 7., 8. sz. (Szilik). 1882. 20. sz. (Keletéri.)

1881: Religio 12. sz., M. Állam 51., 52., 54., 57. sz., Hon 54. sz. esti k., P. Napló 54. sz., Uj M. Sion 153. l. Katholikus Heitlap 9. sz.

István bácsi Naptára 1884. arczk. (Zelliger Alajos).

Kiss Áron, M. Népiskolai tanítás története. Bpest, 1881. 203. I.

Petrik Könyvészete.

Catalogus Bibliothecae Joannis Card. Simor. Strigonii. 1887. 766. l.

M. Sion 1889. 303. l. és gyászjelentés.