Kezdőlap

Landau Alajos,

főreáliskolai rajztanár, szül. 1833. jan. 20. Pesten; elvégezvén az 1848 előtti gymnasiumot Pesten és a képző-akadémiát Bécsben, 1852-ben atyja mellett, ki pesti nép- és városi rajzanító volt, segédtanító lett; néhány év mulva további kiképeztetése végett a bécsi képzőművészeti akadémiára ment, honnét 1859-ben a szegedi reáliskolához nevezetett ki. 1871-ben a vallás- és közoktatási miniszter a németországi rajziskolák tanulányozására küldte ki; visszatérte után 1872. szept. 16. az akkor felállított budapesti VI. kerületi főreáliskolához neveztetett ki rajztanárnak. Mint az országos közoktatási tanács tagja nagy befolyással volt a rajzoktatás tervének megállapítására, mint az országos tanár-egylet tagja egyik főindítványozója volt az országos rajzkiállításnak, mely 1875-ben rendeztetett, és a közgyűléseken és a választmányi üléseken minden alkalommal felkarolta a rajztanítás ügyét, vitatta és népszerűsítette az újabb módszereket. 1874-76-ban a tanárképző gyakorló gymnasiumban is a rajztanítás vezetője és 1876-tól műegyetemi magántanár volt. A tanítás körüli szorgalmát gyakran félbeszakította szívbaja; fiának 1883-ban történt halála mélyen lesujtotta s 1884. ápr. 10. meghalt Budapesten

Czikkei a Néptanítók Lapjában (1870. A rajzolásról általában), a szegedi főreáliskola Értesítőjében (1872. A rajznak, mint művelődési eszköznek, taníttatása az iskolákban és módszeres kezelése), a budapesti VI. ker. főreálisola Értesítőjében (1873. Műtörténelmi előadások szüksége a középtanodákban); az Országos középtanodákban); az Országos középtanodai Tanár-egylet Közlönyében (1873-1874. VI. A középtanodai rajztanításról, VII. A középtanodai rajztanításról, VII. A középtanodai rajzanítás reformja Ausztriában), a M. Tanügyben (II. 1873. A szabadkézrajz a reáliskolában, III. 1874. A gymnasiumi rajzoktatáshoz.)

Munkái:

1. A diszítményrajz elemei. Alreál- és algymnasiumok számára. Szeged, 1870. (2. kiadás. Pest, 1872.) Három füzet.

2. Arányok szerinti rajzolás. Módszeres rajziskola. Helyt n., 1879-83. Hat füzet. (96 ábrával.)

3. Rajzoló geometria. Bevezetés a geometriába rajzolás alapján. A gymnasiumi új tanterv és az utasításban foglalt tervek szerint. Bpest, 1881. Három füzet, 245. ábrával. (Wohlrab Flórissal együtt. 2. jav. kiadás 1882-83., I. 3. k. 1884., 4. k. 1886. 6. k. 1886., 7. k. 1896. II. 3. k. 1885., 4. jav. k. 1887., 5. k. 1889. III. 3. k. 1896., 4. jav. k. 1889., 5. k. 1891.)

Országos Tanáregylet Közlönye X. 293., XIII. 551., 552., XIV. 108., 300. XVII. 1883-1884. 551., 554. l.

A budapesti VI. kerületi állami főreáliskola Értesítője 1884.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1886., 1891., 1894.

Kiszlingstein Könyvészete.

Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története. Szeged, 1895. 154. l. és gyászjelentés.