Kezdőlap

Langer Viktor,

zeneszerző és zeneíró, szül. 1842. okt. 14. Pesten, hol atyja L. János a lipótvárosi bazilika kántora volt; fiát a kereskedői pályára szánta; mellékesen nyert 1856-ig a pest-budai hangászegyesület iskolájában (a mai nemzeti zenedében) alapos és többoldalú zenei képzettséget. 1860-ban Volkmann Róbert biztatására szakított az üzleti élettel és Lipcsében másfél évig a conservatoriumnak tanítványa lett; 1863. jún. külföldről hazatérvén, előbb zeneoktatással foglalkozott; három évig Orczy Bodog báró (a későbbi szinházi intendáns) zenetanára gyanánt Tarna-Örsön (Hevesm.) tartózkodott; majd a pesti nemzeti szinház kardalosa volt. 1866-67-ig a kolozsvári nemzeti szinháznak Fehérvár Antal igazgaása alatt másod karnagya lett. Pestre visszatérve, itt mint zenetanár élt. Orczy báró intendánssága alatt a színi képző (a mai országos szinművészeti akadémia) énektanára, 1875. a vakok intézetének zenetanára lett. 1876-ban Szegedre hívták az új zeneiskolába tanárnak, melynek csakhamar igazgatója lett és 1883-ig az maradt. 1884-től Pécsett a szinház és a híres dalárda karnagya, a szigeti külváros plébániájának pedig kántora volt. 1889-ben, atyja halálával, ennek állását, a budapesti szent István bazilika kántorságát nyerte el, 1895-ben egyszersmind a VIII. ker. polgári leányiskola énektanára lett.

Első czikke a Pesti Naplóban (1868. márcz. Verdi Don Carlos cz. operájáról); utóbb az Egyetértés zenebirálója volt; a Reformban (1870. 184. sz. Mozart halotti miséje), az Egyházi Zeneközlönybe is számos czikket írt. Bevezetéssel látta el az 1898. márcz. 15. megjelent zenei Petőfi-Albumot. Fordított sok classikus dal- és karénekszöveget (főleg a Remekirók cz. énekgyűjteménybe). Számos zeneművet szerzett; nagy zenekari symphoniákat (A walesi bárdok sat.) és zongoradarabokat. Több népszínműhöz és Madách Ember tragédiájához szerzett zenét.

Munkái:

1. Énektan és dalkönyvecske az elemi népiskolák számára. Szeged, 1883. Három rész.

2. A zeneelmélet tankönyve. U. ott, 1888.

Szerkesztette a Zenészeti Hetilapot 1872. nov. 14-től decz. 29-ig Pesten 7 számát. 1894-ben Erney Józseffel közösen megalapította a Kath. Egyházi Zeneközlönyt és több évig társszerkesztője volt a Zenelapnak.

Álnevei: Tisza Aladár és Ögyek.

Kiszlingstein Könyvészete.

Művészeti Lapok 1896. 8. sz. aczk. és Kereszty István szives közlése.