Kezdőlap

László Mihály,

bölcseleti doktor, országgyűlési képviselő, a Petőfi-társaság tagja, szül. 1849. aug. 26. Istensegítsben (Bukovina); a gymnasiumot Esztergomban, az egyetemi tanulmányokat (bölcseletet és jogot) a pesti és bécsi egyetemen hallgatta; a jogi vizsgálat letétele mellett bölcselet-doktori oklevelet is nyert. 1876-ban tanár lett a budapesti V. kerületi kir. főgymnasiumnál és a Petőfi társaság is ez évben megválasztotta tagjai sorába. 1878-ban nyilvános tan- és nevelőintézetet nyitott, melynek jelenleg is tulajdonosa. Az első volt, a ki sajtó útján felhívta az ország figyelmét a csángóügyre. A kormány 1875-ben kiküldötte a bukovinai székelyek állapotának tanulmányozására. 1887-ben Oláhfalu városa (Udvarhelym.) országgyűlési képviselőnek választotta meg szabadelvű programmal. 1892-ben Székely-Udvarhely mandatumát nyerte; 1896-ban is ezen kerület választotta meg nemzeti párti programmal; az összeférhetetlenségi és a valutabizottság tagja. Hosszabb külföldi tanulmányutat is tett.

Elbeszélései, versei s czikkei a következő lapokban és folyóiratokban: Magyarország és a Nagyvilág (1869. Az oláh leány, elb. és czikk a bukovinai magyarokról, 1870-1871., 1875. elb., 1883. csángó népdalok), Családi Kör (1869., 1874., 1879. elb.), Fővárosi Lapok (1870. elb., 1871. elb. és tárczák Bécsből és Münchenből, 1872. Lessing és neje, 1872-73. elb. 1876. és 1885. elb.), Képes Világ (1871., 1873. elb.), Hirmondó (1870-74. elb. tárczák), Budapesti Hölgydivatlap (1870-71. elb.), Figyelő (1871. Az osztrák műegylet január havi kiállítása, 1874. A legújabb angol regényirodalom), Vasárnapi Uság (1871. Egy törpe falu, rajz a bukovinai népéletből, 1872. 1875. A bukovinai magyarok sat.), a Hon (1873. művelődéstörténeti tárczák, 1874. 258. és köv. sz. Keleti testvéreinkről: I. A bukovinai magyarok, II. A moldvai magyarok, 1875. 186. sz. A bukovinai magyarok közt. Józseffalva, 1876.), Kelet Népe, P. Napló (1875. 296. sz. A lipovánok között), Otthon (1874. Thales csillaga), Reform, Nemzet, Földrajzi Közlemények (V. 1877. A bukovinai és moldvai csángók), Ország-Világ (1880. Mit olvassunk?), Petőfi Társaság Lapja, Koszorú (1879. elb.), Üstökös, M. Salon (1885. elb.), Szabadelvű Naptár (1884. elb.), P. Hirlap (1887. 36. sz. Trefort mint író); az Athenaeum és Légrády-féle Naptárakban több beszély; a M. Államnak is belmunkatársa volt.

Munkái:

1. Keleti testvéreink. Bpest, 1882. (e könyv hatása alatt született meg a csángó-magyar egyesület és haza telepítettek 5000 bukovinai székelyt.)

2. A pokol torkában. Elbeszélés. U. ott, 1885. (Jó Könyvek 37.)

Álneve és jegyei: Sincerus, o+y e-pr., L. M.

Figyelő, 1874.

Moenich és Vutkovich, Magy. Irók Névtára. Pozsony, 1876. 494. l.

Kiszlingstein Könyvészete.

Ország-Világ 1891. 51. sz. arczk. és névaláírása.

Vasárnapi Ujság 1895. 24. sz. arczk.

Pallas Nagy Lexikona XI. 272. lap. (Négyesy László.)

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 286. l. és önéletrajzi adatok.