Kezdőlap

Latinovits Géza (borsodi és katymári),

országgyűlési képviselő, L. Illés táblabíró, ki katymári kastélyában 14 ezer kötetből álló könyvtárt létesített, és borsodi L. Latinovits Judith fia, szül. 1863-ban Pesten; középiskoláit a bajai kir. kath. gymnasimban végezte; érettségit a budapesti V. kerületi gymnasiumban tett. A jogi tanulmányokat Bécsben, később Budapesten hallgatta. 1880-ban mint egyéves önkéntes Budapesten szolgált a cs. és kir. 4. sz. huszár-ezrednél; a tiszti vizsga letétele után tartalékos tisztté neveztetett ki. Bácsmegye tiszeletbeli főjegyzője; a Bács-Bodrogh vármegyei történelmi társulatnak, melyet újjászervezett, alelnöke; a vármegye kerületén folytatott régészeti kutatásokat személyesen vezeti szép eredménynyel. A vörös-kereszt egyletnél tett kiváló szolgálataiért Lajos Viktor főherczeg főmegbizott helyettessé nevezte ki és hadjárat esetén szolgálattételre adlatusnak maga mellé rendelte. 1890-ben megkezdte külföldi nagy utazásait; beutazta Német-, Olasz-, Franczia-, Angol- és Oroszországot, Svédországot és Norvégiát, a Balkán államokat, továbbá Algiert, Tunist, Syriát, Palesztinát, Ceylon szigetét és egész Britt-Indiát. A magyar földrajzi társulatban felolvasást tartott indiai útjáról. Hazatérve 1897-ben Bács város megválasztotta országgy. képviselővé. 1899-ben a Latinovics-család levéltárát örök megőrzés végett a m. n. múzeumban helyezte el.

Czikkei a következő lapokban: Politikai Ujdonságok (1879. 31. sz. Romok közt, a szegedi árvíz); Egyetértés (1892. 142. sz. Vadászat Boszniában, 165. Utazás Montenegróban, 1893. 131. Az adriai tengeren végig, 142. Palermo, a kertek városa, 169. Vadászat Mosztár környékén, 13. Sicilia szigetén); Pesti Hirlap (1892. 169. Egy séta Bosniában, 335., 339., 340. Vázlatok a vaskapui munkálatokról, 1894. 175. sz. Malla szigete, 1896. 18. Budapesttől Bombayig, 27. Veres-tengerről, 38. Adentől Bombayig, 49., 51., 57. Bombay, 60. Bombaytól Colombóig, 68. Ceylon szigetén, 87., 91. Colombótól Madrasig, 95., 111. 170., 177. Indiai utak, 1897. 197. sz. Utilevelek Norvégiából, 1898. 85. A socialismus Bácsmegyében); Fővárosi Lapok (1892. Uti élmények Dalmáciáról, 1893. Visszaemlékezések Abbaziára, A visegrádi romok, Két hét a Dalmát-szigeteken, 1894. Neukom az ó-léci kastélyban, 1895. Keleti utak: Marseilletől Cairóig); Vasárnapi Ujság (1893. Szalonkázás Veglián, 1895. Magyarok a chedive előtt, Egyptomi utazásomból, 1896. Kelet-indiai utazásomból); Nemzet (1893. 211. sz. Vizi vadászatok Dalmáciában, 1895. 103. Egy távozó főispán: Sándor Béla); Ujvidék (1895. A katymári kastély); M. Salon (1895. Cairo); Bácskai Ellenőr (1897. Vázlatok Indiáról); Bácska (1897. Vizikirándulás a Ferencz-csatornán); Budapesti Hirlap (1897. 242. A pétervári ölelkezés; Faure Pétervárott); Aradi Közlöny (1899. 306. Utazás Norvégiában.)

Munkái:

1. A maharadsák honából, Bpest, 1896. (Felolvasás. Különnyomat a M. Földrajzi Társulat közleményeiből.)

2. Vázlatok Indiáról. Zombor, 1897. (Különny. a Bácskából.)

3. A fehér czár birodalmából. U. ott, 1897. (Különnyomat a Bácskából.)

Vasárnapi Ujság 1896. 5. sz. arczk.

Dudás Gyula, A Latinovits-család története, 26., 30. l.

M. Könyv-Szemle 1899. 188. l. és önéletrajzi atatok.