Kezdőlap

Lázár Béla,

bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1869. febr. 8. Nagyváradon (Biharm.); ugyanott járt gymnasiumba 1886-ig, az egyetemet Budapesten, Berlinben, Münchenben, Párisban végezte. 1890-ben tett doktoratust Budapesten és előbb helyettes, 1893 óta rendes tanár a budapesti VII. kerületi állami főgymnasiumban. Utazott Olasz, Német, Holland, Belgium, Dán, Norvegia, Svájcz és Angolországban, művészeti s irodalmi tanulmányokat téve, nagyrészt miniszteri megbizásból és utazásairól rendesen beható jelentést is tett; a többek közt: Az 1899. művészi ankét elé terjesztett jelentése a művészi falképekről az iskolában.

Belső munkatársa volt előbb a Fővárosi Lapoknak, utóbb a Nemzetnek, most a M. Nemzetnek, melynek Társadalmunk és Közoktatásügy mellékletét szerkeszti; jelenleg a M. Kritika szerkesztőbizottságának tagja és a Magyar Szalon művészi kritikusa.

Czikkei az Egyet. Philol. Közlönyben (XI. 1887. Zoltán József 1712-63., 1888-89. Simai Kristóf és a «Házi orvosság» és könyvism., 1890. Agis a világirodalomban: 1. Agis és a XVIII. század, 2. Gottsched, 3. Bessenyei György, Még egy szó az Agis kérdéshez, ism. u. ott, 1895. Heinrich Gusztáv, 1891-1892. Tanulmányok a jezsuita drámák köréből: 1. Hazai tárgyú német drámák köréből: 1. hazai tárgyú német drámák, 2. Sedeciás, 3. Illei János, A Gesta Romanorum és a Toldi mondához és könyvism., 1894. A Fortunatus-mese a franczia irodalomban, 1895. Az 1651. magyar Fortunatus-könyv teljes szövege, facsimilevel), a Fővárosi Lapokban (1888. könyvism. Ludas Matyi kiadásáról sat., «Az oberster» száz éves szinmű Boér Sándortól, 1890. Arany «Hidavatása» és rokonai, A soproni irodalmi társaság, A magyar verses Fortunatus, 1891. Elemzés és mesemondás: Jens Peter Jacobsen, Ibsen «Gabler Hedda» színműve, Brandes Heinéről, 1892. Solness mester, Ibsen drámája, Költők szobra: Baudelaire és Banvilleről, 1893. A szent László szobor Tóth István műve, Uj iskola a festészetben, a neo-impressionisták, 1896. Apróságok Goncourtról, Paul Verlaine), a Figyelőben (XXIV. XXV. 1888. Buczy Emil, Szekér Joachim életéhez), a Vasárnapi Ujságban (1890. Moór Anna 1774-2842. arczk., 1891. Ibsen Henrik, 1892. Duse Eleonora, 1898. Sir Edward Burne-Jones); a M. Salonban (XII. 1889. Magyar ifjak a müncheni művészakadémián, XV. 1891. Ibsen-paródiák, XXI. 1894. Brody Sándor); az Ország-Világban (1890. Simai Kristófról, A romantikus Ibsen, 1896. A halasi parasztelőadás); az Ethnographiában (1890. A garaboncziás diákról); az Irodalomtörténeti Közleményekben (1891. A Gesta Romanorum hatása a magyar műköltészetre, 1892. Siegwart); a M. Hirlapban (1891. 216. sz. A tárczák fejedelme, emlékezés Jules-Janinra, Nóra eredetije); a M. Geniuszban (1892. Magyar művészek a müncheni kiállításon, Levél Fáy Szerénához); a Nemzetben (1892. 10. Guy de Maupassant, 58. Hamlet, 93. Sudermann, 1893. 91. Egy elzüllött lángelme: Paul Verlaineről, 130. Erckmann-Chatrian, 186. A párisi Guy de Maupassant-kultusz, 234. Révai Miklós, 1894. 16. Irodalmunk külföldön, 86. Tárczákról, 1895. 41. Gyulai Pál, 151. Misztikus festészet, 169. Misztikus lira, 281. Vitás kérdések: kozmopolitizmus, fintorpoézis, couplet-irodalom, álkritika, 1896. 37. Kozma Andor, 183. A szinésziskolák reformja, 27. A szinészet mestersége, 338. Berzsenyi, 1897. 19. Vajda egyénisége, 87. Szigligeti és a modernség 37. Munkácsy gyermekkori emlékei, 203. Az országos képtár metszetkiállítása, 346. A nagybányaiak, 354. Pálffy Albert, 1898. 18. Kiss József költészete és a nagybányai festők, 4. 58. Lotz Károly, 89. Páris, 118. Magyar művészet, 157. Az országház falfestményei, 331. A téli tárlatról, 345. A tárlat figurális képeiről, 234. A váradi szinészet, 239. A szinésziskolákról, 168. Szarvas Gábor és szépprózánk, 1889. 127. Bessenyei György, 236. Göthe és a magyar irodalom sat.; az irodalmi rovat vezetője, számos irodalmi czkk és könyvismertetés); az Ung. Revueben (1892. Das Casseler Fortunatus-Drama, Über das Fortunatus-Mätchen); az Életben (1893. Evolucio vagy degeneracio); a budapesti VII. ker. áll. főgymnasium Értesítőjében (1894. Agis a világirodalomban); a Vasárnapi Lapokban (1897. Margitay Tihamér művészete), a Nemzeti Iskolában (1897. Irodalmi levelek); az Uj Időkben (1898. Demokraczia a művészetben); a Nagyváradban (1898. 291. A nagyváradiak a műtárlaton); a M. Kritikában (1898. főmunkatárs, Az új színházi évad, Drámairodalmunk és a szinházak, Külföldi irodalom, 1900. A népiskolai könyvtárak, kritikák sat.); írt még az Athenaeumba, a Revue Critiquebe, a Deutsche Literatur zeitungba (1889), a Geselschaftba (1898), a Zukunftba (1899) és a dán Illustrated Tidendibe (1893) sat.

Munkái:

1. Buczy Emil élete és irodalmi munkássága. Irodalomtörténeti tanulmány. Bpest, 1888. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1889.)

2. A vasember. Dráma 3 felv. Írta Csiky Gergely. Magyarázattal ... Győr, 1888.

3. Iványi Ödön. Emlékbeszéd. Bpest, 1894.

4. A Fortunatus mese az irodalomban. Függelékül a Fortunatus-népkönyvnek 1651. kiadása nyelvészeti jegyzetekkel. Bpest, 1890. (Különny. az Egyet. Philol. Közlöny II. Pótkötetéből. Németül: Lipcse, 1897. Ism. 1898. Revue critique, Beilage z. Allg. Zig 108. sz., Romania, Zeitschrift für vergl. Litt. gesch., Blätter für litt. Unterhaltung, a hollandi Volkskunde, Internat. litt. Berichte, Athenaeum, Deutsche Revue sat. Archiv f. Stud. d. neu. Spr., Zeitschrift d. Ver. f. Volkskd. VIII.)

5. Elbeszélések. Bpest, 1894. (Előszó Keszler Józseftől. Ism. Vasárnapi Ujság, 22. Nemzet 173., Egyetértés 146., Főv. Lapok 298., Hazánk 196., M. Geniusz. 2. kiadás. U. ott, 1895.)

6. A naturalismusról. U. ott, 1890. (Különny. az Egyetemi Lapokból. Ism. Fővv. Lapok máj. 6.)

7. Bál után. Monolog. Ugyanott, 1895. (Monologok 57.)

8. Myria. Anya. Két elbeszélés. Ugyanott, 1895. Két kiadás. (Ism. Nemzet 121., P. L,lloyd 129., Egyetértés 115., 126., Fővárosi Lapok 105., M. Geniusz, Otthon, Egyenlőség, Élet, Hazánk 126., Ország-Világ 34. szám.)

9. A tegnap, a ma és a holnap. Kritikai tanulmányok. Első sorozat. Ugyanott, 1896. (Ism. Revue Critique Egyet. Philol. Közlöny, Nemzet jún. 4., Magyar Szemle 1897., Westöstliche Rundschau 1897. A második sorozat sajtó alatt.)

10. A tanórák közé ékelt tornajáték káros hatásáról. Előadás, melyet a paed. társaság máj. 22. ülésén tartott. U. ott, 1897. (Különnyomat a Nemzetből.)

11. Hangulatok. Elbeszélések. U. ott, 1898. (Athenaeum Olvasó Tára Ism. Vasárn. Ujság 16. sz. M. Hirlap 65., Torontál 56. Nemzet 76., M. Nemzet 13., Székely Nemzet 36., Egyetértés 175., M. Kritika 16. sz.)

12. Magyarázó tanulmány az 1899. tavaszi tárlathoz. U. ott, 1899.

13. A művészi nevelés a középiskolában. Ugyanott, 1899.

14. Bessenyei György, Agis tragédiája. Bécs, 1772. Kiadta hasonmással és bevezetéssel. U. ott, 1899. (Régi M. Könyvtár XIII.)

15. Bessenyei György, Lais vagy az erkölcsi makacs, vígj. 5 felv. A kéziratból első ízben kiadta ... bevezetéssel. U. ott, 1899. (Régi M. Könytár XVI.)

16. Művészettörténeti diapositiv jegyzék. 1. füzet; szerk. és bevezette ... Kiadta Erdélyi fényképész. U. ott, 1900. Kéziratban: A társadalom támaszai dr. 4 f., írta Ibsen Henrik, ford. ... (először 1890. ápr. 18. a nemzeti szinházban.)

M. Könyvészet 1890., 1894-98.

Pallas Nagy Lexikona XI. 312. l. és XVIII. 141. l.