Kezdőlap

Lehotzky Dániel (lehotkai, máskép kis-rákói és bisztricskai),

királyi táblai ügyész, híres jogtudós, L. Dániel kir. uradalmi igazgató és Plathy Zsófia fia, szül. 1703. jan. 3. Bisztricskán (Turóczm.); szülei szerencsétlen vállalatokban vagyonukat elvesztvén, a magára maradt fiú sok küzdelemmel folytatta tanulását és a jogtudományokat különös előszeretettel sajátította el; azután gyakorlatra Bécsbe ment Szalay és Tarczal udvari agensekhez, kiknél két évet töltött. Hazájába visszatérve, a Pozsonymegyei alispán Schlosberg László mellett vállalt segédtiszti hivatalt; innét Zsitskovszky kir. ügyészhez ment segédnek és az ügyész neve alatt szerencsésen sok pört folytatott a nagyszombati kerületi táblán és a vármegye előtt. Jó híre csakhamar elterjedt; így lett a nagyszombati kerületi táblánál, majd a kőszeginél ügyvéd. Grassalkovich báró personalis meghívására Pestre ment ügyvédnek és rövid időn országos hírre tett szert és az előkelő családok ügyvédje lett. Turócz- és Békésmegye megválasztotta táblabírájának. Az 1741. országgyűlésen a távollevő báró Révayt képviselte; 1751-ben Békésmegye követe volt; 1764-ben Mérey tábornoké s Koháry János grófé. Ezen idő alatt Tisza László ügyét, ki a hosszas perlekedés miatt koldúsbotra jutott, felkarolván, Tiszának, ki mezítláb jött Pestre, jószágait visszaszerezte, úgy hogy hat szürkén hajtatott haza, s a családot régi uraságába emelte. 1764-ben elhagyta Pestet és Pozsonyba költözött nyugalomba, hol 1779. márcz. 25. meghalt.

Kézirati munkái a m. n. múzeumban: Cynosura iuris et decreti regni Hungariae accuratissimo calculo concinnata. Jaurini, 1838. 8-rét 637 lap (ezen munkája másolatokban közkézen forgott és többen munkáik megírásánál felhasználták; így Szentkereszthy Pál; Bipartita cynosura juris ungarici ... Jaurini, 1749. cz. munkájában); Diarium Dietae Posoniensis 1751. celebratae.

Horváth, Ignatius Stephanus. Bibliotheca Juris consultorum Hungariae. Posonii, 1786-1790. (I. Appendix 271-295. l. Posthuma memoria D. L.).

Kölesy és Melczer, Nemzeti Plutarkus. Pest, 1816. III. 105-115. l.

Nagy Iván, Magyarország családai VII. 79., 82. l.