Kezdőlap

Lemberger Henrik,

orvosdoktor, 1813. ápr. 1. Pozsonyban; a gymnasiumot szülővárosában, az egyetemet Pesten és Bécsben végezte s itt kiváló latin nyelvismeretei folytán, Czermak a kitünő physiologus őt bízta meg német füzeteinek latinra fordításával. 1844-ben orvosdoktorrá avatták Bécsben, hol a franczia nyelvet is megtanulta (a magyart tökéletesen beszélte) s irodalmilag művelte a classica philologiát, a héber nyelvet és irodalmat. Mint gyakorló orvos 1845-ben Baján telepedett le; buzgó tevékenységet fejtett ki felekezetének hitközségi ügyeiben, a város tanügyének s culturalis intézményeinek felvirágoztatása körül; elnöke volt az izr. hitközségi iskolának, vál. tagja a jótékonysági «szent egylet»-nek, elnöke az Alliance israelite universelle bajai fiókegyletének és tagja a m. kir. állami tanítóképző intézet igazgatótanácsának. Az 1869. budapesti országos izr. congressusra képviselővé küldte hitközsége, hol a szabadelvű párthoz csatlakozott és közreműködött mint az iskolabizottság jegyzője. Classicus latinsága révén ismerkedett meg Haynald Lajos bibornokkal, midőn az 1870-ben Baján időzött és egy lakoma alkalmával L. latin hexameteres felköszöntőben üdvözölte a bibornokot; azóta barátságos levelezés folyt a két tudós közt. Meghalt 1900. febr. 18. Baján.

Latin és héber művek fordításai, héber, latin, franczia és német alkalmi versei megjelentek a Philippson által Bonnban szerkesztett Allgemeine Zeitung des Judenthums, a Kayserling és Kohn által Budapesten szerkesztett Ungarische Jüdische Wochenschrift, a Rahmer által Magdeburgban szerk. Israel. Wochenschrift és a Back által Budapesten kiadott Ung. Israelit cz. folyóiratokban; mint műfordító, Dante barátjának Immanuel ben Salomonnak Mechhabbereth cz. új héber művét ültette át németre, mely metrikus fordításból több szemelvény jelent meg a Treuenfels stettini Isr. Wochenschrift 1871. évfolyamában, (melynek «Von der unteren Donau» aláírással rendes munkatársa volt), a nevezett műfordításból a 14. makáma teljesen megjelent az Ungar. Israel. Wochenschrift II. évfolyamában.

Munkája: Exercitia diagnostica. Vindobonae, 1844.

Kéziratban apróbb eredeti s fordított költeményein kívül, M. Annaeus Lucanus Pharsaliajának és Ovidius Ars Amatoriájának metricus német fordítása, bő jegyzetekkel.

Szombati Ujság 1883. 18., 19. sz.

Egyenlőség 1891. 29-ik szám.

Wiener Tagblatt 1889. 284. sz. (Cardinal Haynald cz. czikkben.)

A bajai zsidó hitközség iskoláinak története. Baja, 1896.

A bajai izr. hitközség iskoláinak Értesítője, 1897. 1900. és fiának L. Ármin ügyvédnek szives közlése.