Kezdőlap

Lichtenstein György,

a legelső magyar mnemotechnikus, előbbinek testvérbátyja, szül. 1820 körül Keszthelyen; 15 éves korában Zágrábba került s a bölcseleti tudományokat ott és Pécsett hallgatta. Ezek végeztével az akkori magyar zsidó ifjak szokása ellenére, kiknek számára az orvosi pályán kívül egyéb nyitva nem állott, a jogi pályára adta magát. A tanévek alatt akadályra nem talált, mert tudta mindenki, hogy később az ügyvédi oklevelet úgy sem nerheti el. Sőt 1842-ben Tolnamegye közgyűlésén, hol akkor a szabadelvű párt (Bezerédj, Perczel sat.) uralkodott, az akkori szokásos esküdti esküt is letehette, s így L. volt az első zsidó jurátus Magyarországon. 1843-ban a tolnai követekkel Pozsonyba az országgyűlésre ment, hol az ügyvédi vizsgálatra készült, de sem itt, sem Bécsben a magyar kanczelláriánál tett lépései a fennálló szokást meg nem változtathatták. Pozsonyban tartózkodása alatt fordult figyelme az emlékezettanra. Ismeretséget kötött gr. Majláth János történetíróval s mnemotechnikussal; később Rewentlow és Pick még inkább megerősíték tanulmányaiban. 1845 őszén már több magyar és erdélyi városban tartott nyilvános felolvasásokat és jelét adta éles emlékező tehetségének magyar nyelven. Ő volt az első magyar mnemotechnikus. 1846-47-ben beutazta Horvátországot, Illyriát, Triestet, Velenczét, Klagenfurtot, Gráczot, Svájczot és Tirolt, hol mindenütt nagy sikerrel tartott nyilvános leczkéket. A külföldi lapok különösen dicséretesen emlékeztek latin előadásairól, miket Velenczében St. Lazaro szigetén a mechitaristáknál tartott és hol Ázsia minden részeiből, Mesopotamia, Syria, Armenia, Török- és Görögorszgából voltak tanítványai, kik e művészetet azután hazájokban előterjesztették. 1848-ban Pestre tért vissza, s itt az akkori nemzeti kör termeiben zajos tapsokkal üdvözölték magyar felolvasásait. 1848-49-ben ő is, mint öcscse, diplomatikai küldetésekben vett részt és a berlini udvarhoz küldték. 1850-ben ismét Berlinben tünt fel, általános tetszést aratva művészetével. A hires királyi fehér teremben tartotta itt felolvasásait a király és udvar előtt. Hire volt, hogy ott egy nagyobb emlékezettani munkán dolgozott német és magyar nyelven. Majd Angolországba ment öcscsével, hol az első években Kossuth Lajos gyermekeit Londonban ő oktatta a zongorára, míg végre Skócziában telepedett le, hol nevelőintézetet nyitott Edinburgban, melynek élén állott 1893. febr. bekövetkezett haláláig.

Több czikket írt az angol lapokba is.

Ujabbkori Ismeretek Tára, V. 241. l.

Sarkady István, Hajnal. Bpest, 1873. (Lichtenstein F. Lajos életrajzában.)

Vasárnapi Ujság, 1893. 8. (Nekr.)