Kezdőlap

Liebbald Béni,

néptanító és gyümölcsészeti vándortanító, szül. 1844. szept. 10. Dombováron (Tolnam.), hol atyja uradalmi főorvos volt; azonban L. két éves korában atyját elveszette s így a család Pestre vonult, hol a gymnasium két osztályát elvégezvén átment az akkor megnyitott reáliskolába; itt a zene alapos ismeretébe Wimmer Ede vezette be, mire Püspök-Lakra (Baranyam.) ment a zenész-tanítóhoz gyakornokoskodni. Innét a pécsi képzőbe került, a hol SzauterAntal igazgatása alatt 1862-ben négy főelemi osztályra s három nyelvre képesítést nyert. Ekkor Czirer földbirtokoshoz ment nevelőnek a görcsönyi kastélyba, honnét egy év mulva visszakerült Pécsre s budakülvárosi tanító lett. A szabad természet utáni vágya késztette őt, hogy ezen állását elhagyja, mire Baksára ment tanítónak 250 forint fizetéssel. Iskoláját mintaintézetté alakította s ezért a kormánytól 100 frt kitünteési díjban is részesült. Midőn a 60-as évek végén Baranyában a megyei gazdasági egyesüle megalakult, igazgatóválasztmányi tagnak választották meg; a szentlőrinczvidéki tanítóegyletnek pedig elnöke volt. 1872 végén az akkoriban a magyar dunagőz-hajózási társaság tulajdonát képező György-bányatelepre (Szabados község határa) települt át. Itt új iskolát, új kertet kellett alakítania. 1873-ban a társaság feloszlott és őt a baranyamegyei gazdasági egyesület 14 földmívessel a bécsi világkiállításra küldte. 1874. máj. 1. a bányatelep az I. cs. kir. szab. dunagőz-hajózási társaság tulajdonába ment át és L. is a társasági tisztviselők kötelékébe lépett és a gazdasági egyesület megválasztotta titkárává. 1880-ban a telep kibővíttetett és így tanítói teendői szaporodtak; ezért kénytelen votl titkári állásáról lemondani. Munkásságát azonban tovább is folytatta s néptanítói hivatala mellett a gyümölcstenyésztést szóval és írásban terjesztette. 1882-ben a kormány államsegélylyel külföldre küldte. Ez alkalommal hét hétig bebarangolta Alsó- és Felső-Ausztriát, Bajorországot, Württemberget s meglátogatta Reutlingenben dr. Lucas világhírű gyümölcsészeti intézetét. 1883-ban a kormány Baranya-megye területére gyümölcsészeti vándortanítónak nevezte ki.

Czikkei a M. Néplapban (1867. gazdasági czikk); a M. Gazdában (1867. A takarmány minőség- és mennyiségi hatásáról, Üres hordók kezelése, 1868. Legelőrendszerünk hiányai, Kerti magvak termelése, Kertészeti nézetek, A szőlőiskoláról, A vetőmagról); a Kertész Gazdában (1867. A természetes rétek művelése, A szőlőtrágyázás módja, A földnek megmunkálása, Dinnyészet, 1872. A gyakorlati dinnyetermelés köréből, Szőlőszet); a Gazdászati Közlönyben (1869-70. Az öntözés, A veteményezés, A növényrászák átültetése, A kertészet köréből és gazdasági tudósítások Baksáról); a Gyakorlati Mezőgazdában (1872. Legelőrendszerünk hiányai); a Gazdasági Lapokban (1874. A baranyamegyei gazd. egyesület kérvénye a képviselőházhoz, Az enyészet-tenyészet, Kirándulás Albrecht főherczeg bélylyei uradalmába, A baranyamegyei gazd. egyesület által 1874 őszén tartandó termény-, kisebb gazd. gépek és eszközök kiállítási programmja, A gazda télen); a Földmívelési Érdekeinkben (1874. Baranyamegye gazdasági egyesületének kirándulása főherczeg Albrecht béllyei uradalmába); a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti üzetekben (1881. A gyümölcsfák állati és növényi ellenségei, 1886. A hangyák a gyümölcsfán); a Néptanítók Lapjában (1886. A gyümölcsfák egymástóli távolsága, A gyümölcsfák teleltetése, 1887. Az ojtógalyak megszedése és eltartásáról, Tavaszi teendők a gyümölcsösben, Milyen idős gyümölcsfákat ültessünk? A gyümölcsfák megkarózása, A fanemesítés főbb szabályai, Mikor a gyümölcsök virágzanak, A gyümölcs szedése, csomagolása és eltartása, A facsemeték beszerzéséről, 1888. A gyümölcsnem és fajnak okszerű megválasztása, A birs mint alany, Magoncz és vadoncz, 1889. A gyümölcsfák aljának használata, Előkészületek a gyümölcsös kertben, A gyümölcsfa alakításáról, Az alanyok szaporítása és megválasztása, 1890. Ha a tavasz közeledik, Tapasztalati jegyzetek a gyümölcstenyésztés köréből, Hernyók a gyümölcsfán, A gyümölcsfa-csemeték beszerzéséről, 1891. A faiskola kezelőjének téli munkaköre, A legszükségesebb nemesítési módok, Az alvó nemzésnek tavaszi kezelése); munkatársa a Falusi Gazda, Gyümölcskertész (a Gondűző cz. kertészeti részének vezetője), M. Bortermelők Lapja, A kert. Kertészeti Füzetek, Szőlőszeti s Borászati Lap és Köztelek cz. fővárosi szaklapoknak.

Munkái:

1. Népszerű földrajz a falusi népiskolák használatára. Pécs, 1872. (Két kiadás.)

2. Népszerű gazdászattan a falusi népiskolák használatára. U. ott, 1872. (2. kiadás, U. ott, 1876.)

3. A gazda kalauza a földművelés terén. U. ott, 1873.

4. Emlék az 1873. évi bécsi világkiállításról. U. ott, 1874.

5. Gyümölcsészeti egyveleg a gyakorlati és tapasztalat teréről. Bpest, 1887.

Szerkeszti a Gazdasági Néplap cz. havi folyóiratot, mely Pécsett jelenik meg 1875. január óta.

Álnevei: Elbé, Benno s János bácsi.

Petrik Könyvészete.

M. Könyvészet 1887.

Kiszlingstein Könyvészete.

M. Paedag. Szemle, XI. 1890. 233. sz. fénynyom. arczk.

Vaday József. Magyar tanférfiak és tanítónök ezredéves Albuma. B.-Csaba, 1896. fénynyom. arczk.