Kezdőlap

Liska János,

ág. ev. főgymnasiumi tanár, L. János és Roszjarovitz Erzsébet iparos szülők fia, szül. 1866. márcz. 30. Szarvason (Békésmegyében), hova szépapja Nagy-Kőrösről költözött, kinek eredeti neve László volt és a tót nép elnevezése után maradt a családon a Liska név. L. középiskolai tanulmányait szőlővárosában, az egyetemet Budapesten végezte, s 1892-ben nyert tanári oklevelet a classica philologiára. Helyettes tanár volt 1889-ben a soproni Lähne-féle magán nevelő-intézetben; novembertől pedig a szászvárosi ev. reform. Kún-collegiumban. 1890 nyarán Szarvasra választották helyettes, 1893-ban rendes tanárnak az ottani ág. ev. főgymnasiumhoz. 1893 óta könyvtárnoka a főgymnasium 20,000 kötetből álló könyvtárának és 1899 óta a főgymnaisumot kormányzó felügyelő bizottságnak és a békésmegyei törvényhatóságnak tagja. 1900. máj. 24. a főgymnasiumi ifjúsággal előadatta Plautusnak Captivi cz. vígjátékát. (Az előadást megelőző felolvasása: A classikus szinügyről, a Szarvasi Lapokban jelent meg.)

Czikkei a Szarvasi Lapokban (munkatársa, 1890. 50., 51-ik szám, A boszorkányok és Lucza napja, 1894. A régi czéhekről); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1891. Joannes Gazaeus és leiró munkája, 1898. De periodis Sallustii); a szarvasi ágost. evang. főgymnasium Értesítőjében (1896. Adatok a magyarországi latinsághoz, ism. Egyetem. Philologiai Közlöny 1897. 376. 1.) A Szarvas és Vidékének is munkatársa s 1892-ben pár hónapig szerkesztője volt.

Vajda Emil. Névkönyve 1900. 198. l. és önéletrajzi adatok.