Kezdőlap

Löw Lipót,

szegedi főrabbi, L. Mózes és Mayer Borbála fia, született 1811. május 29. Czernahorán (Morvaországban); talmudi tanulmányait Trebitschben, Kolinban, Leipnikben és 1829-ben Kismartonban (itt Perls Mózes rabbinál) végezte s e mellett behatóan foglalkozott a héber nyelvvel és irodalommal. 1835. okt. a rabbi hivatalára héber és német képesítő oklevelet nyert. Azután Prossnitzba ment, hol Schwab Löw későbbi apósának vezetése alatt tanulmányait folytatta s 1834-35. mint tanító működött az általa újra szervezett talmud-tóra iskolában. 1835. őszén Ó-Budára ment nevelőnek a Goldberger S. F. családjához, majd Pestre a Kern családhoz; innét 1837. Pozsonyba s 1839-1840. Bécsbe, mindenütt tanítva s tanulva; az utóbbi helyen 1839-40-ben az egyetemen paedagogiát hallgatott; elvégezte a kilencz havi tanítói cursust a Sanct Anna collegiumban Bécsben és 1840. július 18. főelemi tanítói oklevelet nyert. 1841-1846-ban Nagy-Kanizsán volt helyettes rabbi és hitszónok, majd rabbi (itt már 1844-ben magyarul prédikált), 1846. aug. pedig Pápán. 1842. jún. 23. Pesten nőül vette Schwab Löwnek leányát Leontint, kivel 1851-ig élt házasságban, midőn meghalt. (1849. jan. 1-től 1850. márcz. 14-ig német naplót írt a pápai eseményekről, mely részben közölve van a «Szegedi Zsidók» Szeged, 1885. cz. munkában a 192-200. l.) A szabadságharczban mint a veszprémmegyei nemzetőrök zsidó tábori lelkésze vett részt; hazafias magatartása miatt Haynau 1849. okt. 15. elfogatta és az Ujépületben két hónapig fogva tartotta. 1850. nov. 15. a szegedi zsidó hitközség megválasztását főrabbijának és igazgatójának elfogadta; ez állásában működött élte fogytáig. Szegedi működését az iskolák szervezésével kezdette meg. 1853. ápr. 17. nőül vette Redlich Babettet Ó-Kanizsán. A helytartó tanács 1857. nov. 28. a csongrádmegyei zsidó iskolák felügyeletével bízta meg. 1858-75-ig a szegedi középiskolákban zsidó hitoktató is volt. 1863. nov. 17. a szegedi zsidó község igazgatására részletesebben kiterjeszkedő alapaszabályzatot dolgozott ki, mely nyomtatásban is megjelent. L. összesen 17 zsinagógát avatott fel; ezek közt az első zsinagóga, mely magyar nyelven avattatott fel 1846-ban, a pápai volt. Meghalt 1875. okt. 13. Szegeden.

A bel- és külföldi zsidó és nem-zsidó hirlapokban zsidó tudományos és napikérdéseket tárgyaló számos czikket tett közzé magyar, német és héber nyelven, kivált az általa alapított Ben-Chananjában.

Czikkei közül fölemlítendők: az Allg. Zeitung des Judenthumsban (Leipzig, 1839-40. Aphorismen über die Geschichte der Israeliten in Ungarn, 1844. Sendschreiben an Dr. Joseph Székács, Gross-Kanizsa den 15-ten Oct. 1844); a Pesti Hirlapban (1844. jún. Nyilt levél a zsidó emancipatio ügyében); a Jahrbuch des deutschen Elementes in Ungarnban, szerk. Benkert Károly Mária (1846. Versuch einer Statistik der Juden in Ungarn); a Busch Izidor-féle naptárban: Kalender für Israeliten 5606 és 5607 (Die Schicksale und Bestrebungen der Juden in Ungarn); a Bleuer Ignácz, Magyar Olvasókönyvében (1848. Az Isten újat teremtett, Pápán 1848. ápr. 8. az országgyűlés bezártakor); a Wiener Blätterben (1851. Das mährische Landesrabbinat seit hundert Jahren); a L'Univers Israéliteben (Paris, 1855. Sur la mort de Madame la baronne Salamon de Rothschild); a Ben Chananjában (1858. Erinnerungen an den verewigten Pester Oberrabbiner Löw Schwab, 1859. Der Jude in ungarischen Ortsnamen sat.); a Rosenberg, Leopold, Jahrbuch für die isr. Cultus-Gemeinden in Ungarn cz. műben (Arad, 1860. Erinnerung an Josua Sohn Gamaliels, den hochpriesterlichen Gründer der Elementarschulen in Israel); a Néptanítók Lapjában (1870. Vigyázzunk a gyermekekre); a Referate über die der ersten isr. Synode zu Leipzig überreichten Anträge cz. munkában (Berlin, 1871. Gutachten über das Fahren an Sabbath und Festtagen, Die moralische Zeugen- und Eidesfähigkeit); a Szegedi Hiradóban (1873. A könyvtárak történetéről, felolvasás); a Zsidó Évkönyvben, szerk. Kiss József (Bpest, 1875. A szombatosok szertartáskönyve.)

Munkái:

1. Statuten des ersten von der Israeliten-Gemeinde zu Gross-Kanizsa gegründeten ungarischen Vereins für Anleitung der israelitischen Jugend zu Handwerken und Künsten. Warasdin, 1842.

2. Die Theilnahme treuer Unterthanen am Geburtsfeste ihres Fürsten. Rede am Geburtsfeste Sr. Maj. des Kaisers und Könings Ferdinand I. (V.) am 19. Apr. 1843 in der Synagoge zu Gross-Kanizsa. Warasdin, 1843.

3. Rede vor der Einweihung des neuen israelit. Schulhauses zu Gross-Kanizsa am 31. Dez. 1842. Pest, 1843.

4. Rede am Grabe der sel. Frau Kela Pollak am 7. Nov. 1843. Warasdin, 1843.

5. Jesájás korunk tanítója. Zsinagógiai beszéd, melyet hazánk kegyes atyja legkegyelmesebb királyunk V. Ferdinand ő felségének születésnapján Április 19. 1845. tartott. Buda, 1845.

6. Alle Hilfe kommt von Gott. Predigt bei der Feier der Wiedergenesung des Erzherzogs Josephs Palatin's und k. Statthalters des Königreichs Ungarn. Am Sabbathe Chaje Sarah am 14. Nov. 1846. Pápa, 1846.

7. Das Vermächtniss, das der hochsel. Reichs-Palatin im Leben und im Sterben hinterlassen. Predigt zum Gedächtnisse des Erzherzogs Joseph, Palatins des Königr. Ungarn. Am 6. Febr. 1847. in der Synagoge zu Pápa gehalten. U. ott, 1847.

8. Jeremiás prófétának négy aranyszabálya a valódi hazafiságról. Zsinagógiai beszéd, mely fels. királyunk születés napján, 1847. évben tartatott. U. ott, 1847.

9. A magyar zsingagóga. Felvilágosodott világosság, tiszta erkölcsiség és buzgó hazafiság az ireaeliták közti elterjesztésére. 1. füzet. U. ott, 1847. (Többekkel együtt.)

10. Zsidó valláselvek. Megállapítva a párisi nagy Sanhedrin által, mely 1807. febr. Párisban tartatott. Francziából magyarra ford. U. ott, 1848.

11. Az Isten velünk vagyon. Sellyén tartatott tábori beszéd. U. ott, 1848.

12. Die heiligen Lehrer der Vorzeit. Antrittspredigt am 10. Dez. 1850. in der Synagoge zu Szegedin gehalten. Szegedin, 1850.

13. Die göttliche Offenbarung des 18. Februar's. Feierlicher Gottesdienst, aus Anlass der glücklichen Reggung Sr. geheil. Majestät ... Franz Joseph des Ersten, geh. am. 26. Februar in der Synagoge zu Szegedin. U. ott, 1858.

14. Trauerrede, gehalten beim Leichenbegängnisse der Frau Babette Deutsch, geb. Klein am 25. Mai 1854. Ugyanott, 1854.

15. Gaben für die israelitische Jugend. Erste Gabe. U. ott, 1855.

16. Hamafteach, Praktische Einleitung in die heilige Schrift und Geschichte der Schriftauslegung. Ein Lehrbuch für die reifere Jugend, ein Handbuch für Gebildete. 1. Theil. Allgemeine Einleitung und Geschichte der Schriftauslegung. Gross-Kanizsa, 1855.

17. Die Schulfahne. Vorfeier des Kaiserfestes, gehalten in der Synagoge zu Szegedin am 13. Mai 1857. Pest, 1857.

18. Biblische Geschichte zum Gebrauche des israel. Volksschulen im Kaiserthume Österreich. Wien, 1858. (Fiának L. Tóbiásnak magyar fordításában Pest, 1864., 3. kiadás 1878., 4. k. 1881., 5. k. 1885., 6. k. 1887., 7. k. 1890., 9. k. 1895. Bpest.)

19. Sámuel próféta és Széchenyi István történelmi párhuzamban. Elmélkedés, melyet a szegedi zsinagógában az 1860. évi május hó 20. a Széchenyi gyászünnep alkalmával tartott. Szeged, 1860.

20. A feltámadás. Homilia. Pest, 1861.

21. Zsinagógánk örömhirnökünk. A nagyváradi magyar zsidó község zsinagógájának fölavatása 1861. aug. 7. Szeged, 1861.

22. Történeti és vallástudományi értekezések. U. ott, 1861.

23. Aron Chorin. Eine biographische Skizze. U. ott, 1863.

24. Die Emancipation der Juden. Rede, gehalten bei Gelegenheit der Einweihung der neuerbauten Synagoge zu Semlin. U. ott, 1863.

25. A közjó kútforrásai. Zsinagógiai beszéd. U. ott, 1865.

26. Az élet fája. Klauzál Gábor fölött a szegedi zsinagógában 1866. aug. 14. tartott emlékbeszéd. U. ott, 1866.

27. Az Isten feloldá bilincseimet! Homilia, melylyel az egyenjogusítási törvényt a szegedi zsinagógában 1868. jan. 4. üdvözlé. Pest, 1868. (Különny. a P. Naplóból.)

28. A közjó kútforrásai. Zsinagógia beszéd, melyet az egyenjogusítási törvény ünneplésére 1868. jan. 26. a bajai zsinagógában elmondott. Pest, 1868.

29. A zsidó eskü múltja, jelene és jövője. Felolv. a m. tudom. akadémiában 1868. jún. 5. Pest, 1868.

30. Die jüdischen Wirren in Ungarn. Ugyanott, 1868.

31. Isten háza. Beszéd, melylyel a pécsi zsinagógát 1869. júl. 22. felavatta. szeged, 1869.

32. Zsinagógiai beszédek. U. ott, 1870. (2. olcsó czímkiadás. U. ott, 1883.)

33. Graphische Requisiten und Erzeugnisse bei den Juden. Leipzig, 1870-71. (Beiträge zur jüdischen Alterthumskunde I.)

34. Der jüdische Kongress in Ungarn ... Pest, 1871.

35. Jüdische Dogmen ... U. ott, 1871.

36. Das neueste Stadium der ung.-jüd. Organisationsfrage. U. ott, 1871.

37. Az áldozatlan zsidókultus ... Történelmi vázlat. Ugyanott, 1871.

38. A házasság és hazafiság. Esketési beszéd, melyet Löw Tóbiás és Hürsch Emma összekelése alkalmával 1873. febr. 23. a pesti izraelita templomban tartott. Pest, 1873.

39. A ház és a haza. Zsinagógiai beszéd, melyet aranymenyegző alkalmával Nagy-Kőrösön 1874. márcz. 14. tartott. Bpest, 1874.

40. Az érdem elismerése. Halotti beszéd ... Bamberger Sámuel felett 1874. ápr. 12. Szeged, 1874.

41. Die Lebensalter in der jüd. Litteratur. Szeged, 1875. (Beiträge zur jüd. Alterthumskunde II.)

42. Gesammelte Schriften. Szeged, 1889-1900. Öt kötet. (A kisebb német munkák gyűjteménye. Kiadta fia L. Immánuel, a szerző munkáinak és czikkeinek teljes bibliographiai jegyzékével. Nincsenek benne a 16., 33., 34., 41. sz. alatti munkák.)

Szerkesztette a Ben Chananja cz. zsidó theologiai havi folyóiratot 1858-60-ban és mint hetilapot 1861-67-ig Szegeden. (1866-tól tudományos, homiletikai és didaktikai mellékletekkel.)

Levelei Hirschler Ignáczhoz: Szeged, 1864-66. összesen 16. (M. Zsidó Szemle 1891.)

Arczképe: kőnyomat Berger Jónástól Pápán. Mellszobra a szabadságharcz emléktárgyainak múzeumában Aradon.

Allgemeine Illustr. Juden Zeitung 1861. 12. sz. arczk.

Israeltisiche Jahrbücher 1860-61. 110. l. arczk.

Ország-Tükre 1862. 10. sz. arczk. (Maraston).

Wurzbach, Biogr. Lexikon XVI. 413. l.

Budapesti Közlöny 1867. 144. sz.

Magyarország és a Nagyvilág 1869. 52. sz. arczk., 1875. 43. sz. arczk.

Vasárnapi Ujság 1875. 40. sz. arczk.

Hon 1875. 235. sz.

L. végtisztessége. Szeged, 1876.

Tört. és Rég. Értesítő. Temesvár, 1877. 93. l.

M. Zsidó Szemle 1884.

Löw Immánuel és Kulinyi Zsigmond, A szegedi Zsidók. Szeged, 1885. 172-251. l.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Feitel, Moritz, Reminiscenzen aus meinem Umgange mit Leopold Löw vom J. 1829. bis zu seinem Lebensende (1875). Bpest, 1885.

Catalogus Bibliothecae Joannis Card. Simor. Strigonii, 1887. 834., 835. l.

Horváth Ignácz Könyvészete 1887., 1880

Kiszlingstein Könyvészete

M. Könyvészet 1890., 1894.

Villányi Henrik, Nagykanizsai izraelita hitközség tanintézetének története. Nagy-Kanizsa, 1891. 37-58. l.

Homor István, A szegedi m. kir. állami főreáliskola története. Szeged, 1895. 156. l.

Pallas Nagy Lexikona XI. 696. l. (Kohn Sámuel.)

Ezernyolcszáznegyvennyolcz. Album. Bpest, 1898. 78. l. (Mellszobrának rajza.)

Lippe, Ch. D. Bibliogr. Lexikon Wien, 1899. N. S. I. 229. l. és gyászjelentés.