Kezdőlap

Magyar Gábor,

a magyar kegyes-tanítóred főnöke, szül. 1842. jan. 10. Kun-Félegyházán (Pestm.); középiskoláit szülővárosában kezdette s Szegede folytatta. 1859. szept. 20. Váczon a egyes-tanítórendbe lépett. A szerzetesi próbaév kiálltával a kegyes-tenítórendek pesti főgymnasiumában végezte be középiskolai tanulmányait. 1861-64-ig a tatai, 1864-1865-ben pedig a nagy-kanizsai gymnasiumokban tanított, mely idő alatt a hittudományokból vizsgálatot állván ki, 1865. aug. 2. Veszprémban pappá szenteltetett. Az 1865-66. iskolai évben a szegedi városi, 1866-67. a kecskeméti tanítórendi, 1867-ben ismét a szegedi főgymnasiumban tanított. (1869-ben a pesti egyetemen a földrajzból és történelemből tanári oklevelet nyert.) 1871-ben ugyanott igazgató lett és ezen tisztet 27 évig viselte. (1873-75-ig egyszersmind a társház főnökségét is viselte.) Ugyancsak Szegeden egy évig a kath. tanítóképző-intézetben is tanított. 1876-tól miniszteri megbizásból a szegedi tankerületi főigazgatót huzamosabban helyettesítette s ezért miniszteri köszönetet és elismerést kapott. 1871-től tagja volt Szeged szabad kir. áros köztörvényhatósági bizottságának és annak több állandó bizottságában működött. Nagy mértékben hozzájárult (1886-ban) az új főgymnasiumi épület és a díszen nagy piarista-rendház létrejöttéhez. 1876-ban a szegedi kiállítás rendezése körül tanusított buzgalmáért miniszteri elismerésben részesült. 1887-ben a budapesti magyar gyorsíróegyesület megválasztotta tiszteletbeli tagjává. 1892-ben egyike volt azoknak, a kik a szegedi Dugonics-társaság irodalmi kört megalapították és abban 1898-ig mint osztály-elnök működött. 1893-ban megkapta a Ferencz József-rend lovagkeresztjét. 1894. a kerületi tornaverseny alkalmával tanusított fáradozásáért ismét miniszteri elismerésben részesült. Ugyanezen évben a kegyes-tanítórend megválasztotta kormánytanácsossá. 1899-ben a kir. főigazgatói czímet kapta. 1898. júl. a piarista-rend helyettes rendfőnöke, 1899. júl. 25. rendfőnök lett. Szeged 1899-ben a városi culturális és más közhasznú téren 32 évig szerzett érdemeiért díszpolgárává választotta meg.

Czikkei a Dugonics-Albumban (Szeged, 1876. A Dugonics-szobor története); a Szegedi Hiradóban (1876. felolvasásai a Dugonics-körben: Dugonics írói működése és hatásáról, Toldy Ferencz írói működésének 50-ik, Petőfi születésének 50. évfordulóján); a Jóbarátban (Szeged, 1882. ismertette a szegedi főgymnasiumot); a szegedi főgymnasium Értesítőjében (1886. és 1887. A szegedi főgymnasium új épülete, visszapillantással az intézet történetére, 1896. A szegedi főgymnasium legujabb történet.)

Szerkesztette és kiadta: A kegyes tanítórend szegedi főgymnasiumának Értesítőjét 1873-tól 1898-ig.

A kegyes tanítórend szegedi főgymnasium Értesitője 1896. 31. l., 1899. arczk. (a tanítványai által kiadott arczkép után).

Budapesti Hirlap 1898. 191. sz.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 185. l.

Vasárnapi Ujság 1900. 31. sz. arczk.

A magyar kegyes-tanítórend Névtára. Bpest, 1900.