Kezdőlap

Mailáth József (székhelyi gróf),

a főrendiház tagja, M. György országbiró és Prandau-Hilleprand Stefania bárónő fia, szül. 1858. ápr. 11. Pécsett (Baranyam.); tanulmányait Budapesten az I. ker. főgymnasiumban (I-III. oszt.), Sopronban (V-VIII.) és a bécsi Theresianumban, a jogot az I. és II. évben a bécsi, a III. és IV. a budapesti egyetemen végezte. Az önkéntesi évet Győrött töltötte a 11. huszárezrednél, melynek hadnagya lett; jelenleg tartalékos honvédhuszár főhadnagy. 1885-ben többi testvéreivel grófi méltóságot és ennek alapján főrendiházi tagságot nyert. 1886-ban nőül vette Széchenyi Pál gróf volt miniszter leányát Máriát. Övé a zemplénmegyei perbenyiki (nagybátyjától gr. M. Antaltól örökölt) hitbizományi birtok. Zemplénmegye tiszteletbeli főjegyzője. Mint zeneszerző is működött és szerzője több kedvelt zongoradarabnak. Az ezredéves kiállítás alkalmával mint vizépitészeti csoportbiztos a Lipót-rend lovagkeresztjét nyerte. Tagja a képviselőház közgazdasági és közlekedési bizottságának. Nagy munkásságot fejt ki a közgazdasági ügyekben és a vízügyekkel behatóan foglalkozik. Elnöke a bodrogközi tiszaszabályozási társulatnak és tagja a budapesti tiszai központi bizottságnak, a tiszai társulatok közös nyugdíjintézetének, a felső-tiszai vármegyék hitelszövetkezetei szövetségének. A népnek az egész országban a Néplappal és közérdekű füzetekkel való ellátásra anyagilag sokat áldoz, hogy a rossz irányú népirodalmi termékeket kiküszöbölje. A Bodrogközön hitel- és fogyasztási szövetkezeti hálózatot hozott létre, mely idáig szép eredménynyel működik; több mint 50,000 frt költséggel Bodrogköz székhelyén Király-Helmeczen egy hasonszenvi kórházat épített. Felesége elnöklete alatt a Bodrogközön nem rég megalakult nőegyesület nagy arányú, az összes bodrogközi szegények s különösen az iskolák és tanulók segélyezését felölelő működését szintén rendkívüli áldozatkészséggel mozdítja elő, a házi ipart is meghonosította már néhány községben.

Czikkei a Budapesti Szemlében (1882. A két kamarai rendszerről, 1892. Gróf Széchenyi István emlékezete); a Zemplén munkatársa.

Munkái:

1. A bodrogközi Tiszaszabályozás rövid ismertetése. Kassa, 1886.

2. A rómaiak befolyása az emberiség művelődésére. Előadás a zemplénmegyei orvos-gyógyszerész-egylet ismeretterjesztő estélyén 1887. nov. 13. Sátoralja-Ujhelyben (Megjelent a Zemplénben is.)

3. A tiszai törvényjavaslatok ismertetése. U. ott, 1889.

4. Die Monographie der Bodrogközer Theissregulirungs-Genossenschaft 1846-1896. Herausgegeben von ... Präsident der Genossenschaft. Bpest, 1897.

5. Társadalmi programm. U. ott, 1898. (A magyar gazdaszövetség kiadása. Neve Majláthnak írva.)

6. Az úgynevezett «Független Szocialismus», különös tekintettel a Bodrogközre. Sátoralja-Ujhely, 1898. (Különny. a Zemplénből.)

7. A városba özönlés és a falusi tűzhely védelme. U. ott, 1899.

8. A socialis kérdés és a falusi jólét emelése. U. ott, 1899.

9. A kivándorlásról. Bpest, 1901.

Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Bpest, 1888. 161. l.

Turul 1888.

Pallas Nagy Lexikona XII. 202., XVIII. 213. l.

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 94. l.

M. Könyvészet 1899.

Corvina 1901. 10. sz.