költőnő, M. Zsigmond erdélyi kormányszéki tanácsos és farczádi Simó Rozália leánya, szül. 1821-ben Kolozsvárt; anyja kitünő gazdaasszony lévén, lányát is minden házi dologra megtanította; ő tartotta rendbe a házat, kedvvel űzte a női munkákat, különösen kedvelte a fonást. Szerette a szinházat, kitűnően zongorázott, orgonált és énekelt; egyszer Liszt is meglátogatta s gyönyörrel hallgatta játékát. Értett latinul és beszélt a magyaron kívül németül, francziául, angolul, olazul és bizonyosan oláhul is. Olvasta a világirodalmi remekeket, fejlesztve ízlését, kedélyét, jellemét. Szerette a bálokat is, a szellemes társaságokat kedvelte. Megismerkedett a környezetbeli írókkal és azok társaságában legjobban érezte magát; különösen Mike Sándorral volt szives baráti viszonyban. 1845. aug. anyjával egy kis utazást tett Erdélyben, ezen utazásáról naplót írt. (Kézirata az erdélyi múzeum-egylet könyvtárában; részleteket közöl belőle Versényi). 1847. febr. 26. egy hangversenyen meghűlt és márcz. 18. meghalt Kolozsvárt.
Költeményei jórészt a kolozsvári Nemzeti Társalkodóban (1839-40) és a pesti Társalkodóban, Honderűben (1847. II. 17. sz.); levelei, fordításai a Reményben, Honderűben (1847), Életképekben (1847. Izora), az Unio (1847) zsebkönyvben jelentek meg. Verseit Döbrentey akarta kiadni, de halála miatt e terv abbamaradt. Költeményei közül egyet németül Kerbeny közölt Albumában (Dresden, 1854).
Versei szépen összeírva megvannak az erdélyi múzeum könyvtárában, hova Mike Sándor hagyatékából kerültek; több regényt is fordított, melyek szintén kéziratban vannak.
Álneve: Arpadina.
Herpei Gergely, Könyörgés, melyet M. koporsója felett mondott 1847. márcz. 21. Kolozsvár.
Medgyes Lajos, Malom Luiza halálára. Kolozsvár, 1847.
Honderű 1847. 13. sz. (Urházy György).
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 322. l.
Remény 1851. II. 235. l.
Budapesti Viszhang 1852. 17. sz. (Látogatás M. sirjánál Deésen szept. 3. 1852.)
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 310. l.
(Kertbeny), Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862. 293. lap.
Zilahy Károly, Hölgyek Lantja. Pest, 1865. (Három költeménye és hattyúdala).
Fáylné-Hentaller Mariska, A magyar írónőkről. Bpest, 1889. 64. l.
Figyelő XXIII. 1887. 399. l. (Versényi György).
Erdélyi Múzeum 1898. (Versenyi).
Irodalomtörténeti Közlemények 1900. 376. l. és gyászjelentés.