Kezdőlap

Maróthi György,

evang. ref. főiskolai tanár, szül. 1715-ben Debreczenben, hol atyja M. György biróságot is viselt; szülővárosában tanult, hol 1729. ápr. 29. lépett a felső osztályba. 1731-ben külföldre ment; 1732. jún. 27. a bázeli egyetemre iratkozott be, 1733-ban már a zürichinek volt hallgatója. Miután még a berni egyetemet szintén meglátogatta, Németalföldre ment, hol mint a groningeni egyetem hallgatója 1736. decz. Gerdesius elnöklete alatt disputatiót tartott. 1738-ban tért vissza hazájába s ápr. 1. a debreczeni főiskola tanára lett, hol a mennyiségtant, történelmet és latin irodalmat adta elő. Székfoglalóját: A tudományoknak a keresztyének közti különböző viszontagságairól cz. értekezéssel tartotta meg. A ritka képzettségű tanár, szövetkezve Szilágyi Sámuellel, rövid működése alatt korszerű reformjaival (a háttérbe szorított realis tantárgyaknak nagyobb tért engedett, és a classicus irodalom tanítását is rendszeresebbé tette) szellemileg teljesen átalakította a főiskolát, melynek fejlődése még halála után is sok ideig az általa kijelölt irányt követte. Opiniones cz. munkálata több egyházi s iskolai reformnak lett megindítója s hatása a XVIII. századbeli összes ref. tanügyi viszonyokra kiterjedt. Meghalt 1744. okt. 16-án Debreczenben. Szilágyi Sámuel tartott fölötte gyászbeszédet. Könyvtárát 1745-ben a debreczeni főiskola vette meg 551 forint 99 denárért.

Munkái:

1. A szent historiának summája, melyben az Isten anyaszentegyházának e világ teremtésétől fogva a keresztény vallásnak elterjedéséig lett dolgai a sz. irásból az időnek szakaszai, és rende szerént röviden előadatnak, melyet Ostervald Frid. János német munkájából ford. U. ott, 1735. (Újabb kiadásai: 1745., 1753., 1758., 1764. U. ott. MOstan rövid kérdésekben és feleletekben foglalván kevés, de hasznos bővítéssel kiadta L. I. K. P. = Losonczi István kőrösi prédikátor. Vácz, 1783. és Győr, 1834.)

2. Arithmetica, vagy a számvetésnek mestersége, melyet irt és közönséges haszonra, főképen a Magyarországon előfordulható dolgokra alkalmaztatni igyekezett. Debreczen, 1743. (Most pedig másodszor e nagyobb formában valamivel bővebben ki-bocsáttatott. U. ott, 1763. egy táblázattal. 3. bőv. kiadás. U. ott, 1782.)

3. Harmonikus Soltár avagy az éneklés mesterségéről. U. ott, 1756. (Szenczi Molnár Albert, Szent Dávid Soltárjai cz. munkája végéhez csatoltatott: A soltároknak a kóták szerént való éneklésének mesterségének rövid summája cz. U. ott, 1764. (és 1774.)

Üdvözlő verset írt Zágoni Józsefhez (1733.)

Kéziratai a debreczeni főiskola könyvtárában vannak; a m. n. múzeumban: Historia Romana, concernens jus, reipublicae institutiones, magistratus, militaria etc. 4rét 296 levél.

Arczképe; olajfestés, a debreczeni ev. ref. főiskola könyvtárában.

Museum Helveticum 1745. II. 249. l. (Szilágyi S. gyászbeszéde).

Bod, M. Athenas 166. l.

Horányi, Memoria II. 555. l.

Katona, Historia Critica XXXIX. 977. l.

Pallas Debrecina 1828. (Szerk. Péczely József).

Sárospataki Füzetek 1860. 158. l.

Csokonai-Album. Debreczen, 1861. 216., 245. l.

Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irodalom története. Pest, 1864-65. 112. l.

Szűcs István, Debreczen város történelme III. 949. l.

Néptanítók Lapja 1872. 821., 841. lap. (Kiss Áron).

Ifj. Szinnyei József, Irodalmunk Története 1711-1772. Bpest, 1876. 174. l.

Szinnyei Könyvészete.

Kiss Áron, M. Népiskolai tanítás története 386., 449. lap.

Petrik Bibliogr.

Dóczi Imre, A debreczeni ev. ref. főgymnasium története. Debreczen, 1895. 34., 69., 222. l. arczk.

Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 362. lap és a debreczeni ev. ref. főiskola jegyzőkönyvéből.