Kezdőlap

Mihalovics Ödön,

az országos zeneakadémia igazgatója, szül. 1842. szept. 13. Fericsanciba (Slavonia) régi magyar nemes családból; iskolai tanulmányait Peste végezte s már mint gymnasium és egyetem hallgatója több ízben feltünt zongorajátékával s zeneírói tehetségével. Első alapoktatását a zeneszerzésben Mosonyi Mihálytól nyerte. 1865-ben Lipcsébe ment, hol Hauptmann vezetése mellett folytatta és végezte be magasabb zenei tanulmányait. 1866-69-ben három évet töltött Bülow G. mellett, majd Olaszországot utazta be, s azután állandóan Budapesten telepedett le. Szoros benső baráti viszonyban állott Wagner- és Liszttel, kiknek irányát is követte s követi zeneszerzeményeiben. Mint zongarművész is kitünő, s Liszt Ferenczczel több ízben játszott négy kézre s két zongorán nyilvános hangversenyekben. A 80-as években Festetics Leó gróf halála után a szini iskola s később Liszt Ferencz halála s Erkel visszavonulása után azigazgatói állástól, az országos magyar királyi zeneakadémia igazgatójává nevezték ki, hol jelenleg is műköik. Nagy részt vesz a hazai művészeti s társadalmi mozgalmakban. 1896. jún. 6. megkapta a III. oszt. vaskoronarendet, 1898. jún. 1. a miniszteri tanácsosi czímet.

Hagbarth és Signe operája először a drezdai udvari szinházban és utána a m. kir. operaházban is színre került a 80-as években, szövegét írta Stern Adolf, ford. Váradi Antal (Operaház Könyvtára 7.), hol 1893-ban szinten egymásodik operáját adták elő, Toldi cz., ezt átdolgozta az Ábrányi Emil írta új 3 felvonással, mely Toldy szerelme czímmel került színre 1895-ben. E mellett írt számos zenekari művet, dalokat, férfinégyest és zongoradarabot. Megjelent kisebb szerzeményei: A sellő. A rémhajó, Hero és Leander (balladák), Gyászhangok Deák F. halálára (mind zenekarra), 5 füzetnyi kiváló népdal német szöveggel, Királyhymnus (Jókai költeményére), Kuruczdalok (Endrődi S. négy versére). Mint műíró is több ízben fejtett ki élénk tevékenységet. Czikkei a Nemzetben (1887. 346. sz. A zenetanítás reformja, 1892. 108. Nemzeti opera- és zeneviszonyinkról) sat. írt a Műbarátok Könyvébe is (Bpest, 1891).

Munkái:

1. Hogbarth és Signe. Regényes opera 3 felv. Szövegét írta Stern Adolf, ford. Váradi Antal, zenéjét szerzé ... Bpest, év n. (Operaház Könyvtára 7.)

2. Toldi. Zenedráma 3. felv., szövegét Arany János eposa után írták Csiky Gergely és Ábrányi Kornél. U. ott, 1893. (Operaház Könyvtára 46.).

Kőnyom. arczképe a Hajnal-Albumban. (Pest, 1873.).

Hajnal, Album. Pest, 1873. 171. l. arczk.

Budapesti Hirlap 1882. 169. szám.

Pesti Napló 1890. 88. sz.

Pester Lloyd 1890. 88. sz.

Kiszlingstein Könyvészete.

Magyar Könyvészet 1893.

Zeneirodalmi Szemle 1895. 1. sz. (Apponyi Albert gróf).

Pallas Nagy Lexikona XII. 636., XVIII. 265. l.

Ország-Világ 1896. 9. sz. arczk., 1898. 10., 18. sz. arczk.