Kezdőlap

Mihályik Dániel,

ág. ev. lyceumi tanár, szül. 1773-ban Hibbén (Liptóm.); a grammatikai osztályt szülővárosában elvégezvén, Dobsinára ment, hol a syntaxist és rhetorikát tanulta; négy év mulva Kézsmárkon folytatta tanulását. Innét rövid időre Engel Pál és Cornides Pál növendékeivel Debreczenbe rándult és itt Szilágyi Mihályt, a dogmatica és egyháztörténelem tanárát hallgatta. 1795-96-ban mint segédtanár a kézsmárki lyceumban a mennyiségtant és bölcseletet adta elő. Az 1796. téli félévben a jenai egyetemre iratkozott be, hol két évig bölcseleti s hittani tanulmányaiban tökéletesítette magát és a latin nyelvnek kitünő ismereteért a jenai latin nyelv és természettudományi társaság tagjának választotta. Hazájába visszatérve Szirmay Márkus és Ferencz nevelője volt szintén két évig Eperjesen. 1800. nov. 17. foglalta el Sárospatakon a német nyelv tanszékét; egyszersmind az ág. ev. ifjak vallástanára volt. 1801. márcz. 30. megvált az intézettől és a kézsmárki lyceum tanára lett, hol a hittant, bölcseletet, természet- és mennyiségtant 40 évig tanította. 1816-tól tanártársaival felváltva az igazgatói tenedőket is végezte. Schneider tanártársa «vas férfinak» nevezte, mert sokat és sokfélét dolgozott a nélkül, hogy rajta a fáradság és erőfeszítés nyoma észlelhető lett volna. Meghalt 1840. nov. 23. Kézsmárkon. Rumann F. M. ág. ev. lelkész gyászbeszédet, Steiner Sámuel tanár pedig emlékbeszédet mondott fölötte. Hunfalvy Pál 1842. nov. 23. tanári székfoglalójában Kézsmárkon szintén dicsérőleg emlékezett meg róla.

Gyász verse van: Über das selige Hinscheiden ... des ... Herrn Daniel Cerva ... den 9. October 1818. Leutschau cz. füzetben (Lububris naeniae in ... dni Danielis Cerva ... cineres).

Munkája: Ode festiva honoribus ... Josephi archiducis Austriae ... regni Hungariae palatini ... dum Scepusii oras inviseret a lyceo Késmárkiensi ... summa cum veneratione dicata. Leutschovia. 1806. (Ism. Neue Annalen der Literatur. Wien, 1808. Intelligenzblatt 90.).

Nevét Mihalik és Miháliknak is írják.

Szombathi, Joannes, Historia scholae seu collegii ref. Sárospatakiensis. Sárospatakini, 1860. 219. l.

Sárospataki Lapok 1890. 85. l.

Petrik Bibliogr.

Weber, S., Ehrenhalle verdienstvoller Zisper. Igló, 1901. 204. l.