Kezdőlap

Milleker Bódog,

községi néptanító, szül. 1858. jan. 14. Verseczen (Temesm.); iskoláit szülőhelyén és Szegeden végezte s itt szerzett 1877-ben tanítói oklevelet. 1876-77-ben a szegedi iskolánál mint póttanítót alkalmazták. 1878-89-ig Fehértemplomban tanítóskodott, 1888 óta pedig Verseczen van alkalmazva mint községi néptanító. 1877-ben kezdett rendszeresen helytörténeti és régészeti kutatásokkal foglalkozni. 1879-ben Fehértemplomban megismerkedett Böhm Lenárddal, kinek könyvtárát használta. 1880-82-ig Torma Károlyt kisérte délvidéki kirándulásaiban. 1880-83-ig a fehértemplompi városi múzeum kezelője is volt. 1883-ban szülővárosában rendezte a városi levéltárt. 1888-ban rábízták a Verseczen újonnan alapított községi tanintézetek könyvtárának kezelését, mely alatta nyilvános jellegűvé vált és 12,000 kötetre szaporodott. 1889-1891-ig a délmagyarországi tanító-egylet verseczi fiókegyletének főnöke volt. 1894-ben az akkor keletkezett városi múzeum őre lett, mely idő alatt 14,000, főleg praehistorikus tárgyat gyűjtött, és összeállította a délvidéki régiségi leletek repertóriumát.

Czikkei a temesvári Történelmi és régészeti Értesítőben (1881. A verseczi római vízvezeték, Régészeti közlemények, 1882. Őstelep a verseczi «Kápolna»-hegy lejtőjén, Az eltünt Versecz-vidéki helység. A nagy-zsámi bronzlelet, 1883. A fehértemplomi barbár leletek, Ujabb délmagyarországi őstelepek, 1884. Ujabb fehértemplompi és verseczi leletek, 1886. Mult századi magyar telep Verseczen, 1887. Az első néet települések a Duna-Tisza-Marosköz déli részeiben, Alibunár története, 1889. A rézkor emlékei Délmagyarországon, Kudritz temesmegyei nagyközség története, 1890. Centum putea, 1896. Vattina 1895-ik évi leleteiről, Versecz vidéke a középkorban, 1898. Délmagyarország ókori földrajza két kérdésének mai állása, 1900. Temesvár vidékének régiségleletei a honfoglalás előtti időkből, A Duna-Tisza-Maros-köz La-Tène-korszaki régiségleletei); az Egyet. Philol. Közlönyben (1882. A verseczi római vízvezeték); a Délvidéki Nemzetőrben (1886. Multszázadi magyar telep Verseczen, 1888. Alibunár története); az Arch. Értesítőben (1893. A Duna-Tisza-Maros-köz őskori leletei, Szerb-kereszturi őstelep, Török-kanizsai leletek, 1894. A vattinai őstelep, 1896. A károlyfalvai őskincs, 1898. A verseczi múzeum régiségeiről, 1899. Vattinai leletek, A nagygáji leletekről, 1900. Őskori szobrocskák az Alduna vidékéről, 1901. Három aldunai római erőd); az Arch. Közleményekben (1897. XX. k. Verseczi és vattinai őskori régiségek); írt még a fehértemplomi Neraba (1882), a Délvidék Werschetzer Gebirgsbote, Neue Werschetzer Zeitung cz. hirlapokba és a Centralblatt für Anthrop., Ethnogr. und Urgeschichte cz. szakközlönybe (1898 óta).

Munkái:

1. Werschezt und seine Umgegend in den Jahren 1787-1790. Historische Skizze. Ung-Weisskirchen, 1882. (Különnyomat a Nerából).

2. Geschichte der Seidenkultur in Süd-Ungarn. Werschetz, 1883. (Különny. a Neue Werschetzer Zeitungból).

3. Ujabb délmagyarországi őstelepek. Temesvár, 1883.

4. Werschetz und seine Umgegend in den Drangsalen der Jahre 1737 bis 1740. (Erster Türkenkrieg). Werschetz, 1883.

5. Geschichte der Deutsch-Werschetzer Schule. U. ott, 1884.

6. Die Werschetzer Gegend im Alterhtume, historisch-archäologische Skizze. U. ott, 1885.

7. Geschichte der kön. Freistadt Werschetz. Herausgegeben aus Anlass des tausen dijährigen Bestandes von Ungarn von Munizipal-Ausschusse der kön. Freistadt Werschetz. U. ott, 1886. Két köt. (Ism. Századok 1888. Magyarul: ford. Buday József. U. ott, 1886. Szerbül is megjelent. Ism. Tört. és rég. Értesítő).

8. Der Werschetzer Männer-Gesang-Verein in seiner Vergangenheit und Gegenwart. U. ott, 1887.

9. Geschichte der Grossgemeinde Kudritz. U. ott, 1888.

10. Geschichte der Werschetzer Hl. Kreuz-Berg-Kapelle. U. ott, 1889.

11. Varadia története. Temesvár, 1889.

12. Geschichte Alibunar's. Werschetz, 1890.

13. A verseczi görög kel. szerb. püspökség multja. Temesvár, 1890.

14. Geschichte der Grossgemeinde Temes-Paulis. Werschetz, 1891.

15. Délmagyarország őskori régiségleletei. Temesvár, 1891. és Pótlék. U. ott, 1895. (Ism. Századok 1892).

16. Eine Ansidelung der Steinzeit in der Gemarkung der Stadt Werschetz. Berlin, 1891. (Különny. a Verhandlungen der Berliner anthropol. Gesellschaftból).

17. Délmagyarország római régiségleletei. Temesvár, 1892.

18. Délmagyarország a rómaiak ellen. Régészet-történeti rajzok. U. ott, 1893.

19. Délmagyarország az őskorban. U. ott, 1894.

20. Délmagyarország régiségleletei a honfoglalás előtti időkből. I. rész. Őskori leletek. U. ott, 1897. (A 4., 6., 12., 14. sz. munkák különnyomatok a Werschetzer Gebirgsboteből, a 3., 11., 13., 15., 17., 18. és 20. sz. a temesvári Tört. és rég. Értesítőből).

M. Könyvészet 1887.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 272. l. és önéletrajzi adatok.