Kezdőlap

Molnár Ferencz (jászberényi)

ügyvéd és a kunok kapitánya, szül. 1729-ben Jászberényben, hol középiskoláit végezte; a jogot Egerben tanulta; azután kir. táblai ügyvéd lett és 1764-65-ben Pesten ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd a Szirmay grófok jószágainak igazgatója lett; később a jász és kun kerületi törvényszék birája s a kis-kúnoknak kapitánya volt.

Munkái:

1. Patvarista novitius, cum principali, de rebus politico-civili & statistico-moralibus, in gratiam inclitae juventutis hungaricae dialogice inductus. Agriae, 1762.

2. Jász-Berény várossában lévő Leel kürthének, vagy jász-kürtnek esmérete. Két rézbe vágott rajzolatokkal. Bécs és Pozsony, 1788. (2. kiadás. Pest, 1803., 3. k. Pest, 1808., 3. helyesebben 4. k. Pest, 1838. Latinul: Bécs, 1789., 2. k. Pest, 1803., 3. k. Pest, 1808. A rézmetszeteket fia M. Antal rajzolta és metszette).

3. Magyar Kátó, Melly a magyar rósás versetskékben tölt magyaroknak kedvekért ki-bocsájtatott, és némelly magyar köz-példa-beszédekkel a második részben meg bővíttetett. Bécs és Pozsony, 1789. (Ism. Jász-Nagykun-Szolnok 1884. 12. sz.).

Kéziratban maradt:

Jászberény leirása és Bona cardinalis kézi könyvének magyar fordítása versekben.

Horányi, Memoria II. 654. lap.

Katona, Historia Critica XLI. 614. lap.

Danielik, Magyar írók II. 205. l.

Petrik Bibliogr.

Sirisaka Andor, M. Közmondások Könyve. Pécs. 1890. XLIX. l.