Kezdőlap

Mrazovics Ábrahám,

városi tanácsos, szül. 1756. márcz. 25. Zomborban (Bácsmegye), hol atyja görög keleti plébános volt; bölcseleti tanulmányait a bécsi egyetemen végezte. 1778-ban a kormány rendeletére a görög keleti szerb népiskolák felügyeletével bízták meg; mint tanfelügyelő Pécsett és Győrött lakott. 1794. júl. 28. magyar nemességet nyert és bács-, majd szerémmegyei táblabiró lett. Miután nyugalmazták, városi tanácsosi hivatalt viselt Zomborban; itt halt meg 1826. febr. 20.

Irodalmilag a paedagogiával foglalkozott és dolgozataival nagy szolgálatot tett a szerb népiskoláknak; műveinek azonban nem volt maradandó hatása, mert idegen elemekkel kevert szerb nyelven írta, pedig éppen az ő korában kezdődött a szerbeknél a népnyelv művelése.

Munkái:

1. Rukovodstvo k slavenstvej grammaticje. Bécs, 1794. (Vezérfonál a szláv nyelvtanhoz. 2. kiadás. Buda, 1800., 3. k. 1810., 4. k. 1821. Buda.).

2. Rukovodstvo k slavenskom pravočteniju. Buda, … (Vezérfonál a szláv olvasáshoz. 2. kiadás 1797., 3. k. 1806. Buda).

3. Gožposi Mariji de Bomont Poučitelnij Magazin za djecu. Bécs, 1794. Két rész (Hasznos ismeretek tára, németből ford. III. és IV. rész 2. kiadás 1817., 3. kiadás 1821. Bécs).

4. Rukovodstvo k naučje čislitelnoj. Buda, 1798. (Számtani kézikönyv. Újabb kiadása. Buda, 1818.).

5. Slezi sjeni Alexandri Pavlovni. Buda, 1801. (Könnyek Alexandra Pavlovnáért.).

6. Pastirska igra od Gellerta. Buda, 1803. (Gellert pásztori játéka, németből ford.).

7. Pozravlenie. Buda, 1805. (Üdvözlő beszéd.).

8. Slovo nadgrobnoje Jankovics Anne. Buda, 1805. (Halotti beszéd Jankovics Anna fölött.).

9. čelovjeko merzosti razkajanie. Buda, 1808. (Embergyűlölés és megbánás. Színmű 5 felv.).

10. Oda. Buda, 1810.

11. Ovidija Nasona IV. V. knigi pečalni. Buda, 1818. (Ovidius Naso Elegiái IV., V. ford. Az eredeti szöveggel párhuzamosan.)

12. Rukovodstvo k slovenskom krasnorečiju. Buda, 1821. (A szláv irály kézikönyve.).

13. Rukovodstvo k domaćemu i poljskomu stroeniu ili propis. Buda, 1822. (Utasítás a házi és mezei munkálatokban).

Kézirata a m. n. múzeumban:

Lacrimae Beatis manibus Alexandrae Pavlovnae dicatae. Budae, 1801. 4rét 7 lap.

Safarik, Geschichte der südslavischen Literatur III. Das serbische Schriftthum. Prag, 1865.

Novakovics Stoján, Istoria Srpska Knizsevnosti. Belgrád, 1871.

Baloghy István, A magyar kir. egyetemi nyomda termékeinek Czímjegyzéke 1777-1877. Buda, 1882. 213., 218. l.

Petrik Bibliogr. II. 956. l.

Illéssy-Pettkó, A királyi könyvek. Bpest, 1895. 147. l.