Kezdőlap

Nagy Béla,

orvosdoktor, gyakorló-orvos, szül. 1867. febr. 13. Fülén (Fehérm.) kisbirtokos szülőktől; a gymnasium alsó négy osztályát Keszthelyen, a felsőbbeket Szombathelyt végezte; ekkor Budapesten az orvosi karra iratkozott be. Mint harmadéves orvosnövendék pályadíjat nyert: A stupor tünettana és gyógyítása cz. munkájával; negyedéves korában Scheuthauer egyetemi tanár mellett mint gyakornok működött és közben eljárt Laufenauer tanár klinikájára. 1892-ben orvosdoktori oklevelet nyert és díjazott gyakornoknak nevezték ki. Rövid idő mulva második, majd első egyetemi tanársegéd lett és gyakran helyettesítette Laufenauer egyetemi tanárt az előadásokon. Ezután hosszabb külföldi tanulmányutat tett, meglátogatta Krafft-Ebing (Bécs), Mendel (Berlin) és Charcot (Páris) klinikáját. 1897-ben visszatért Budapestre, hol mint idegorvos megkezdte gyakorlatát.

Czikkei az Orvosi Hetilapban, a M. Orvosi Archivumban, a Neurologisches Centralblattban, a Wiener Mediz. Wochenschriftben, a Közkórházi Évkönyvben; az Egészségben, a Centralblatt für Nervenheilkunde und Psychiatrieban, az Országos Hirlapban a Magyarországban (1897. Trilby, Szenzációk, Válóperek, Levelek a Spiritizmusról, Huszmann Mária, 1898. Clairvoyance, 120. sz. A zene hatása, A nyár és a büntettek; 1899. Századvégi idegek); a Pesti Naplóban (1897. Idegesek kiskátéja, Jövendőmondó asszonyok, Fejfájások, Az üres sótartó, A telepátiáról, 1898. L'amore criminale, Báthory Erzsébet, Eleven barometerek, A hipnozisról, Gruby dr. titka, A hazudozók, 1899. Eugenia császárné és a spiritista, A negyven éves asszony, A tűzvész bolondja, Zsenialitás és elmebaj, 1900. Képzelt betegek, Alvajárók, Álomlátás, A lidérczről, Az írók idegességéről); az Uj Időkben (1897. Körutazások, 1900. Budapesti és párisi jósnők, A talizmánokról, 1901. Alvás és álmatlanság, 1902. A gondolatolvasásról); a M. Hirlapban (1897. A csoda gyermek, 1900. A ki tizenhét esztendeig alszik, Idegesség a családban, 1901. Rejtelmes világból, Üdvös betegség, Laufenauer, Grafologia és írógép, A marburgi emberevők, Nyári életmód, A hipnozis halottja, Őszi betegségek, 1902. Különös betegségek); a P. Hirlapban (1897. Idegesség a házaséletben); a M. Szóban (1901. A meghülésről); a M. Szalonban (1898. Az apagyilkos és családja, 1901. Papp Béla, Babonák, Faithcure); a Budapesti Naplóban (1897. Kneipp pater, 1900. A pletykások); az Uj M. Szemlében (1900. A moral insanytiről); a Budapesti Hirlapban (1901. Öngyilkos gyermekek, 1902. A fakirok); a Néplapban (1897. Ötös Gyurka, vagy a jó nevelés gyümölcse); a M. Iparban (1901. Iparosok egészsége, mérgezések. A lélegző szerv betegségei, A kőfaragók higieniája, A kőmíves-, A palaipar-, 1902. A lakatosok, A betűszedők, A szobafestők és mázolók, Az órások és aranyozók, Az ólomipar higieniája); a Molnárok Lapjában (1901. A malomipar higieniája, Az anyarozs mérgezésről); a M. Üveg- és Agyagiparban (1902. Az optikai és porczellánipar higieniája); a M. Orvosok Lapjában (1901. Az agyvelő).

Munkája: Iparosok egészsége. (Általános iparhigiena). Bpest, 1901. (Iparosok Olvasótára VIII. 1. 2.).

Szerkeszti az Iparegészségügy cz. havi folyóiratot 1900. okt. 12-től.

Pesti Alfred, Magyarország orvosainak Évkönyve. Bpest, 1899. 157. l.

M. Könyvészet 1901. és önéletrajzi adatok.