bölcseleti doktor, a m. tud. akadémia levelező tagja, nevelő, szül. 1812. febr. 12. Gálszécsen (Zemplénmegye); atyja, ki orvos volt, mint a megye főorvosa, Máramaros-Szigetre tévén át lakását, P. is ott végezte középiskolai tanulmányait. 1827-ben a kegyes tanítórendbe lépett, Kecskeméten két évet töltött, azután a szerzetből kilépett. Felsőbb iskoláit Pozsonyban és Pesten végezte. 1833-ban nevelő lett gróf Andrássy Károly házánál, ő nevelte Andrássy Gyula grófot három évig, s ekkor utazást tett Német- és Olaszországban. Visszatérvén, 1837-ben újra nevelőül hivatott meg báró Mednyánszky Alajos házához. 1840-ben lett bölcseleti doktor. 1842-ben Angol-, Franczia-, Németországban, Svájczban, Olaszország egy részében és Londonban tett utazást és hazatértekor Károlyi György grófnál lett nevelő. 1844. könyvbirálóvá neveztetett ki, ezen év szeptember 3-án a m. tudom. akadémia lev. tagjául választotta. 1848. elvesztvén könyvvizsgálói hivatalát, Csejtén (Nyitram.) mint haszonbérlő élt. A nevelés és tanítás tudományát különös szorgalma tárgyává tette, alaposan megismerkedett a külföldi, főkép a német paedagogia bő irodalmával, megkezdte irodalmi hasznos munkásságát és Campe Amerika fölfedezésének fordításával a gyermeki kedélyhez illő előadást elsajátítani iparkodott. 1848-ban a m. kir. egyetemen a nevelés tanárává, 1849-ben közoktatási miniszteri tanácsossá neveztetett. 1857-ben Pesten fiúnevelő intézetett nyitott, melyet 1861-ben Budára tett át. 1866-ban egyszersmind az egyetemnél mint magántanár kezdett működni. Tagja volt a pesti egyetem bölcseleti karának és a rajnamelléki encyclopaediai társaságnak. Tagja volt a pesti állami tanitónőképző igazgatóságának; több évig viselte a kisdedóvó-egyesület tanügyi szakosztályának elnökségét. Meghalt 1885. ápr. 3. Budapesten.
Czikkei a Hirnökben (1837-41. stb. sz. és Századunk 1838. 3. szám. Visszatekintés utazásomra); az Athenaeumban (1838-39., 1941., nevelési czikkek); a Hirnökben (1841. 5. sz. Vélemény a Pesti Hirlapban Almási Balogh Pál által tervezett hasznos ismereteket terjesztő társaság ügyében); a Tudománytárban (Uj folyam XI. 1842. A tanítási rendszerekről, különösen a humanismus és realismusról); a M. Szépirodalmi Szemlében (1847. I. 24-26. sz. Mythologia); az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Campe, Henr. Joachim, Amerika fölfedezése. Mulatságos olvasókönyv gyermekek és ifjak számára. Pest, 1836. Három rész (Kolumbus. Kortez. Pizarro. Ujabb kiadás. Pest, 1850.).
2. Életből szedett képek csarnoka. Ifjú szivek művelésére. Pozsony, 1837.
3. A magyarok története. Az ifjúság használatára. Buda, 1838. (Ism. Századunk 64. sz., 2-ik bőv. kiadás. Nagy-Szombat, 1840., 3. és 4. k. Pest, 5. k. 1861., 6. k. 1863., U. ott. Ism. Kritikai Lapok 1862. 25. sz.).
4. Bánya. Az ifjúság képzésére. Buda és Pest, 1840-1845. nyolcz füzet két kötetben, kő- és fametszetekkel. (Ezen czímmel is: A kis gyűjtő az ifjúság képzésére. A m. tud. akadémia Gorove-díját nyerte.)
5. Természettörténet műtudományi jegyzetekkel. A tanuló ifjúság használatára alkalmazá ... Kiadta Olmiczer József. Buda, 1842. (Ism. Athenaeum 1843., 2. kiadás. Pest, 1844.).
6. János gazda, vagy a falu barátja. Pest, 1843.
7. Uj ABC, vagy ki akar magyarul és németül olvasni? Magyar és német nyelven. Négy szinezett képpel. Ugyanott, 1844.
8. Mythologia. A két nembeli ifjúság használatára. Képekkel. Ugyanott, 1845. 2-ik bőv. kiadás 165 képpel. Ugyanott, 1857.
9. Állatok, növények és ásványok országának természetleírása kérdések és feleletekben tanulók számára. Ugyanott, 1845.
10. Olvasókönyv. Városi és falusi gyermekek számára. Ugyanott, 1846.
11. Természettörténet. Az ifjúság tanítására és házi használatra. Ugyanott, 1847. 16 tábla színezett rajzzal. (Uj kiadás. U. ott, 1852.)
12. Olvasókönyv. A negyedik elemi osztály számára. Buda, 1847.
13. Magyarország története az algymnasium használatára. Pest, 1863. (2. kiadás. Ugyanott, 1866.)
14. Általános neveléstan. U. ott, 1864.
15. Epitome historiae sacrae, ad usum tironum linguae latinae. Auct. C. F. Lhomond. A magyar ifjúság használatára alkalmazta. Ugyanott, 1865.
16. A római és görög mythologia. Képekkel. 2. kiadás. Ugyanott, 1870. (Ism. Orsz. Tanáregylet Közlönye, V. 1871-72. 246., 568. l).
17. A budai m. kir. állami tanítóképezdék négy évi történetének vázlata. Bpest, 1874.
Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 15. l.
Ferenczy és Danielik I. 362. l.
Iskolai Kistükör 1867. 153. l. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Kiss Áron Neveléstörténete 228. l., M. Népiskolai Tanítás Története. Bpest, 1881. 170., 208., 376. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Verédy, Paedag. Encyclopaedia 746. l.
Fővárosi Lapok 1886. 94. sz. (Nekr.).
M. Akadémiai Almanach 1887. 329. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 929. l.