Kezdőlap

Pethes János (kecskeméti),

tanítóképző-intézeti igazgató, szül. 1857. február 25. Kamocsán (Komáromm.); tanult Pápán az ev. ref. főiskolában, Modorban az áll. tanítóképzőben és Budapesten a paedagogiumban. Elemi iskolai tanító volt Felső-Eőrben (Vasm.) egy évig, Madaron (Komáromm.) kettőig. Polgáriskolai tanár volt Kőszegen (Vasm.); honnét egy év mulva a bpesti I. kerületi polgári iskolai tanítóképzőhöz neveztetett ki gyakorlóiskolai tanítónak. 1885-ben saját kérelmére a csurgói áll. tanítóképző segédtanárává neveztetett ki. 1893-ban a rendes tanárrá léptették elő s 1903. lévai állami tanítóképző igazgatójává nevezték ki.

Czikkeket írt a Pozsonyvidéki Lapokba (1877); a Komáromi Lapokba írt Tollagi álnév alatt 1882-1883-ban; a galgóczi Nemzeti Népiskolába (Tollagi Jónás név alatt is); 1883-ban névleg főmunkatársa, tényleg azonban szerkesztője volt a Kőszeg és Vidékének; később a Néptanítók Lapja, Felső Nép- és Polgáriskolai Közlöny, Iskolai Szemle; a győri Dunántúli Protestáns Közlöny, pápai Dunántuli Protest. Lap, soproni Evangélikus Népiskola, a pécsi Néptanoda, M. Pestalozzi, Független Ujság, M. Szó szintén hozták czikkeit, melyek különösen nevelés-történelmi és psychologiai tárgyuak voltak, a csurgói Iskolai Szemlében (1887. A népiskola tankönyvei), a M. Paedagogiában (1894. A magyar nyelvi póttanfolyamok).

Munkái:

1. Hangya könyvecske vagy utasítás a tanítók észszerű nevelésére. Írta Salzmann G. Keresztély, ford. Csurgó, 1889. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 24. sz.).

2. Kazinczy Ferencz mint paedagogus. U. ott, 1890.

3. Arany kalászok. B. Eötvös József műveiből összegyűjtve. U. ott, 1890.

4. Melanchton Fülöp élete. Jutalmazott pályamunka. Bpest, 1897. (Luther-társaság kiadványa XXVIII.).

5. Tapasztalatok a gyermekek szellemi képességeinek fejlődéséről. Tiedemann után ford. Sopron, 1898.

6. Vezérkönyv a számtanításhoz tanítók és tanítónövendékek számára. Az Ambros-Kopetzky-féle «Példatárak»-hoz alkalmazva. Nagy-Kanizsa, 1901.

7. Gyermekpsychologia. A szülők, tanítók és tanítónövendékek számára. Bpest, 1901. (Népnevelők Könyvtára 7-9. Ism. Vasárnapi Ujság 14. sz.).

8. Számtani példatár, a népiskolák VI. osztálya és ismétlő iskolák számára. Ambros és Kopetzky után. Nagy-Kanizsa, 1902.

Álnevei és jegyei: P., Tollagi, Jónás, Yancsy, Kecskeméti János és (**).

M. Könyvészet 1897., 1900., 1901. és önéletrajzi adatok.