Kezdőlap

Pildner Ferencz,

országgyűlési képviselő, szül. 1849. júl. 9. Homoródon, ahol az apja (egy régi család tagja, mely a XVII. század óta a volt kőhalmi szák kerületében tevékeny szerepet vitt) mint ág. ev. lelkész, káptalansági és kerületi esperes csaknem 50 évig működött. Középiskolai tanulmányait Brassóban kezdte, a két utolsó évet pedig a magyar nyelv elsajátítása végett Székely-Udvarhelyt végezte. Jogi tanulmányait Kolozsvárt kezdte, Budapesten és Gráczban végezte. Már jogász korában a közügyek iránti érdeklődésből hirlapirással kezdett foglalkozni, több német és magyar lapba dolgozott. 1874-ben a Deutsche Zeitung cz. bécsi napilap munkatársa volt, 1875-ben pedig átvette a Brassóban megjelenő mérsékelt irányú Kronstädter Zeitung szerkesztését és e lapot hazafias irányba vezette. 1877-ben az újonnan alakított Brassó vármegye szolgálatába lépett mint szolgabiró, rövid ideig mint másod aljegyző; 1878-96-ig megszakítás nélkül mint az alvidéki járás főszolgabirája működött. Ezen idő alatt nemcsak a vármegye mindennemű közügyeiben s közgazdasági kérdésekben vett élénk részt, hanem mint az ev. egyház községi gondnoka és a brassói kerületi ev. consistorium tanácsosa egyházi téren is érvényesült. Szabadságideje alatt több éven tanulmányutakat tett a Keletre. Vármegyei bizottsági tag. Az 1896. általános választásoknál szülőhelyén egyhangúlag megválasztatott szabadelvü programmal. Mint képviselő élénk részt vett a ház és a szabadelvű pártkör életében. Több fővárosi és külföldi napilapba és folyóiratba ír politikai és ethnographiai czikkeket. Igyekszik az erdélyi szászok politikai törekvéseit a modern magyar állameszmével összhangba hozni. Midőn a szászajkú képviselőknek egy része a helységnevekről szóló törvény miatt a szabadelvű pártból kilépett, ő még három szászajkú képviselőtársával, választóinak hozzájárulására, továbbra is tagja maradt a pártnak. Ezen politikai elvhű magatartást választói azzal is méltányolták, hogy 1898-ban és 1901-ben a szász nemzeti egyetembe képviselőül egyhangúlag megválasztották. A párisi nemzetközi világkiállítás magyar csoportjában a történelmi bizottság tagja volt és ebbeli sikeres működéseért a III. oszt. vaskoronarendet nyerte. 1901-ben a kőhalmi kerület szabadelvű programmal újra egyhangúlag megválasztotta. Tagja volt a közoktatási és a felirati bizottságnak.

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach, Bpest, 1901. 339. l.

Vasárnapi Ujság 1902. 16. sz. arczk.