Kezdőlap

Pintér Sándor,

ügyvéd, szül. 1841. márcz. 17. Etesen (Nógrádm.); a gymnasiumot Gyöngyösön, Selmeczbányán, Egerben, Esztergomban és Szegeden végezte. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta s azután az ügyvédi pályára lépett; 1867 óta gyakorló ügyvéd Szécsényben és 35 év óta vezeti a szécsényi takarékpénztár jogi ügyeit; a balassa-gyarmati ügyvédi kamara szervezése óta annak választm. tagja, a zichi és vásonkeői Zichy-család divényi senioralis hitbizományi uradalmának ügyvédje. Alapító vagy rendes tagja az archaelogiai, ethnographiai, természettudományi és történelmi társulatnak; 1901-től a széchényi (Nógrádmegye) kerület országgyűlési képviselője szabadelvű programmal. Elnöke volt a naplóbiráló bizottságnak. Mint író és régész egyaránt szülőföldje népének, a palóczságnak, multjával s jelenével foglalkozik. Nógrádvármegye számos helyén önálló kutatásokat végzett és ezzel, nemkülönben gyűjtés útján tekintélyes praehistorikus gyűjteményt hozott össze, mely kiterjed a kőkorra (neolitkor), bronz- és vaskorra (összesen 1200 válogatott darab) és nagy feltűnést keltett úgy az 1875. gráczi kiállításon, mint az 1876. tartott budapesti anthropologiai és régészeti congressuson. Kutatás alapján helyezkedett a palóczokról egészen önálló és eredeti álláspontjára.

Czikkei az Archeologiai Értesítőben (1887. Nógrádvidéki régészeti kutatások, 1891. Egy dolyányi bronzleletről, 1899. Az ecsegi, nógrádm. bronzleletről); az Ethnographiában (1891. A palócz születése, házassága és halálozása, Régi palócz táncznóták, A kimuzsikálás, 1903. Nyilt levél Katona Lajos úrhoz); a Losoncz és Vidékében (XV. évf. Losoncz az Árpád-házból származó királyaink idejében).

Munkái:

1. A palóczokról. Népismertető tanulmány. Bpest, 1880.

2. A népmesékről. XIII. eredeti palócz mesével. Irta és leírta jó barátok számára ötven példányban. Losoncz, 1891.

3. Szécsény és közvetlen vidéke a honfoglalás előtti korban. U. ott, 1897. (Ism. Ethnographia, Arch. Értesítő.)

4. A vén Mátra titka. Balassa-Gyarmat, 1898.

Toldi Miklósról írt nagyobbszabású tanulmányát a Kisfaludy-társaságban olvasták fel.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 6., XVIII. 446. l. és 2. kiadás 460. l.

Vasárnapi Ujság 1901. 49. sz. arczk.

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 340. l.