Kezdőlap

Rappensberger Vilmos,

kegyes tanítórendi áldozópap és főgymnasiumi igazgató, szül. 1848. szept. 14. Bélabányán, hol atyja kir. bánya-felőr volt; a gymnasiumi hat osztályt Selmeczbányán a VII. és VIII. Nyitrán végezte 1866-ban; ekkor a kegyes tanító-rendbe lépett; a noviciusi év után a rózsahegyi gymnasiumban volt próbaéves tanár 1869-70-ben. A theologiát 1870-71-ben Nyitrán végezte; főgymnasiumi tanár volt: 1871-72. Nyitrán (ezen év aug. 2. pappá szentelték), 1872-73. Szent-Györgyön, 1873-76. Nyitrán, 1876-84. Budapesten (itten 1876-79. az egyetemet látogatta s 1879. máj. 24. tanári oklevelet nyert a természetrajzból és vegytanból, ugyancsak a piaristák főgymnasiumi convictusában 1879-84. preafectus volt). 1884-85. lett házfőnök és igazgató a kis-szebeni gymnasiumban; 1885-1887. a trencséni főgymnasium igazgatója volt, 1887-90. a nagybecskereki ház főnöke és a községi főgymnasium igazgatója. 1890 óta működik a magyar-óvári rendházban mint házfőnök és gymnasiumi igazgató. 1876 óta majdnem minden szünidejét utazásra fordította; beutazta Magyarországot, Európát (Oroszország kivételével); Konstantinápolyból Ázsiába és Spanyolországból Afrikába is tett kirándulást. A mosonvármegyei tört. és régészeti egylet elnöke és a Széchenyi-kör alelnöke.

Czikkei a Természettudományi Közlönyben (1877. A tűzszerzés módjáról a multban és jelenben); a m.-óvári gymnasium Értesítőjében (1891. A Nunkovics András által alapított ifjúsági segélyalap, 1897. Bécsi kirándulásunk emlékére, 1900. Carnuntum, ism. 1901. Egyet. Philol. Közlöny 1901. Esztergomi kirándulásunk 1902. Római zarándoklatunk, ism. Egyet. Philol. Közlöny, 1905. Sicilia és régi classicus emlékein); a Mosonmegyei Lapokban (1895-96. Utazás az éjszaki fokig, felolvasás). Írt hat nekrologot elhunyt rendtársairól és dr. Németh Antal főigazgatóról; néhány czikket a trencséni, nagybecskereki és magyar-óvári lapok számára.

Munkái:

1. A magyar-óvári gymnasium története 1739-1894. Győr, 1896.

2. A m.-óvári gymnasium könyvtára és tanszergyűjteményei. U. ott, 1896.

3. Utazás az északi fokig. Magyar-Óvár, 1897.

4. A m.-óvári tornacsarnok. U. ott, 1899.

5. A Brenneren át az Adriához. Győr, 1901.

6. Négy hét a pyrenaei félszigeten. U. ott, 1905.

Népszerű előadásokat tartott a trencséni természettud. egylet estélyein: az egérről, a kátrányról, a glycerinről, anilinről, a szalonok virágairól és ápolásukról; a magyar-óvári Széchenyi-körben vetített képekkel: a Gletscher világról, néhány utazásról, Spanyolországról és bikaviadalairól, Páristól Rómáig a Rivierán át; ugyanezen körben tartott több ünnepi beszédet: márczius idusán, Széchenyi István, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály emlékezetére. Ezeken kívül beszélt a gymnasium megnyitási, évzáró és egyéb ünnepélyes alkalomkor. Szerkesztette a Trencsénmegyei természettudományi egylet Évkönyvét 1885 Trencsénben (magyar és német szöveg).

Irodalomtörténeti Közlemények 1891. 492. l.

Vajda Emil Névkönyve 135. l.